Kertészkalauz a sikeres veteményesért: a bőséges termés 12 lépése kezdőknek

Mindannyian várjuk már, hogy friss zöldség, gyümölcs kerüljön az asztalra. Nem nagy titkot árulok el azzal, hogy ez az élmény fokozható, méghozzá úgy, hogy a saját kertünkben szedjük, reggelente, harmatosan, frissen.

Ahhoz, hogy mindezt megtehessük, nincs szükség másra, csak egy kis körültekintésre, és persze a növények szeretetére. Bátran vágjunk bele!

Fókuszban a napos oldal

Még a legkisebb kertben is biztosan sikerül egy kis helyet szorítanunk leendő veteményesünknek. A terület kiválasztása során legyünk körültekintőek, mert a föld, valamint a tájolás adottságai nagy hatással lesznek az eredményre.

● Arra ügyeljünk, hogy olyan helyet szánjunk a zöldségfarmunknak, amely rendszeresen ki van téve a tűző nap áldásos hatásainak.

● Félárnyék vagy árnyék nem jó, mert a növényeink megnyurgulnak, és a betegségek is könnyebben támadják őket, a termés satnya minőségéről vagy annak teljes elmaradásáról nem is beszélve.

● Tehát az alapszabály: napfény mindenekelőtt! Nem szerencsések az időszakos vízborítottságú területek sem, gondolok itt azokra a talajrészekre, melyeken nagyobb esőzés után napokig tócsák díszelegnek. Ilyen földben a növények berohadnak, gombásodnak.

Talajtuning

Sajnos a jó területválasztás sem jelent feltétlenül ideális termőtalajt. Ha homok borította környéken van a kertünk, sokat javíthatunk a helyzeten komposzttal, trágyával. A magas agyagtartalmú talajok javítása már nehézkesebb. Annyira levegőtlenné tudnak válni, és nyáron úgy kiszáradnak, hogy nem biztos, hogy elég lazább földdel, homokkal, perlittel keverni. Lehetséges, hogy jobban járunk, ha kiemelt ágyást készítünk.

● Ez valójában szegélykövek, deszkák közé töltött termőföldből áll. Ez a technika könnyebben elvezeti a vizet, évente végezhető akár teljes talajcsere, és nem utolsósorban a magasabban lévő növényekhez is csak kisebbet kell hajolnunk, miközben a munka oroszlánrészét végezzük.

Fordítsuk fel a talaj életét!

A kiválasztott területet elő kell készítenünk a növények befogadására. Ha lehetséges, ősszel ássuk fel, forgassunk bele komposztált marhatrágyát, komposztot. Ezek javítják a talajéletet, és a téli csapadékkal könnyen bemosódnak. Ha most, tavasszal, a fagy lezárulása után lépünk csak a tettek mezejére, forgassuk meg azt a földet, de alaposan!

● Az ásás lényege, hogy minél mélyebben lazítsuk fel a talajt, mert ezzel jelentősen megkönnyítjük az ültetésre kerülő növény tápanyagfelvételét és gyökeresedését is.

● A területet nem kell elgereblyézni rögtön, ráér a vetés-ültetés előtt, addig hagyjuk a hantokat szellőzni.

A vetésforgó aranyszabálya

Időben gondolkodjunk el azon, hogy mit is szeretnénk valójában termeszteni. Ha tapasztalatlanok vagyunk, kezdjünk egyszerűbb növényekkel, mint például a paradicsom, patisszon, cukkini.

● Bármit is ültessünk, gondoljuk át, és tervezzünk előre! Ne csak egy évre, hanem esztendőkben érdemes gondolkodnunk. Fontos dolog ez, hiszen azt szeretnénk, hogy minden a lehető legjobban sikerüljön, így a legjobb, ha másoljuk a profikat, és vetésforgó aranyszabályát alkalmazzuk mi is a házi kertünkben.

● A vetésforgó gyakorlatilag a talajuntság jelenségét hivatott elkerülni azzal, hogy.a növényeink nem lehetnek egymást követő 2-3 évben ugyanazon a területen. A talajuntság jelensége ugyanis akkor alakul ki, amikor egy növény több éven át ugyanazokat a tápanyagokat vonja ki a talajból, ugyanazon betegségek támadják és lepik el a földjét, valamint a gyökerein élő gombák, baktériumok ugyanazon méreganyaggal töltik a talajt.

● A következő növénygeneráció így egy kiélt talajba kerül, ami gátolja a fejlődésben, így az előző évekhez képest alulmarad. Ha pedig nem változtatunk, csak fokozódik. A legjobb tehát, ha évről évre változnak a zöldségnövényeink helyei a veteményesben. Arra is figyeljünk, hogy a rendszertanilag rokon növényeket szintén ne ültessük egymás után. Például a paradicsom-burgonya, hagyma-póréhagyma, retek-hónapos retek-jégcsapretek egymás után nem következhetnek!

Zöldségbarát logisztika

Változó a növények tápanyagigénye, vízigénye is. Ügyeljünk arra, hogy az egymás mellé ültetett zöldségek esetében ez ne okozzon gondot.

● Úgy helyezzük tehát a sorokat, hogy a nagy tápanyagigényű mellé alacsonyabb tápanyagigényű kerüljön. Így nem lesz harc a kert lakói között. Vízigény tekintetében viszont pont ellenkezőleg járjunk el! Vízigényes mellé csakis vízigényeset ültessünk, így elkerülhető a kevesebb folyadékot igénylő rohadása vagy a szomjasabb kiszáradása.

● Az öntözésnél, ha van időnk, és csökkenteni szeretnénk a permetszeres növényvédelem mennyiségét, figyeljünk arra, hogy lehetőleg csak a talajt öntözzük, a növény ne legyen vizes.

● A kórokozók nagy részének ugyanis víz kell a fertőzéshez, így a száraz növényt nem képesek károsítani. Az sem jó, ha harcot indítanak egymással a növények a fényért, mert nyurgulni kezdenek.

● A támrendszert igénylőket, mint a babot vagy folyton növő paradicsomot, úgy ültessük, hogy ne árnyékolják a kisebb növényeket.

Védjük őket okosan!

Egy-egy jelentősebb eső, zápor után érdemes a veteményesünkben beiktatni a gomba- és baktériumölő szeres permetezést, mert a tartós nedvesség fokozza a megbetegedések esélyességét. Különösen a paradicsom és a burgonya esetében fontos erre odafigyelnünk, ezek különösen érzékenyek.

Neveljünk palántát a gyors termésért!

Döntsük el, és mérlegeljük, hogy van-e lehetőségünk, időnk palántákat nevelni, vagy vásárolni fogjuk őket, illetve helyrevetünk.

● Ha palántát szeretnénk nevelni, olyan helyet válasszunk, ami a növény igényeinek megfelel. Cserépben, ládában, félbevágott műanyag csőben is tarthatunk palántákat.

● Így, a fagyok elmúltával, amikor az időjárás engedi, egy kis növényt ültetünk ki a kertbe, amely jelentősen előbb hoz majd virágot vagy termést, mint a helyre vetett növény.

● Palántáról ültethető például a paradicsom, a paprika, a bazsalikom, a tojásgyümölcs.

Csepegtető öntözést a sikerhez!

Bármelyik zöldségnövény meghálálja, ha felnevelése közben csepegtető öntözést alkalmazunk. A terület előkészítése után fektessük le a csepegtetőcsöveket, és ezt követően palántázzunk. Ezzel a módszerrel kevesebb víz fogy, kisebb a párolgási veszteség, és jobban átáztatható a talaj. A csepegtető öntözéshez szükségünk van egy bármelyik kertészeti áruházban kapható perforált tömlőre, amely csatlakoztatható a vízforrásra, és nem feltétlen igényel automatikát.

A helyre vetés titka

Helyre vetendő zöldségek közé sorolható a sárgarépa, a fehérrépa, a kömény, a kapor, a retek és a hagyma. Vannak növények, melyek korán, márciusban helyre vethetőek, úgy mint a hagyma és a répa.

● Számukra az előkészített ágyásba egy kapával húzzunk 1-2 centiméter mély árkot, melybe a vetőmagos zacskót óvatosan kocogtatva, egyenletesen, sorban szórjuk a magokat, majd takarjuk vékony réteg földdel.
● A sorok elejére érdemes a zacskót leszúrni, ezzel is jelezve, hogy mi van ott, akkor később sem kerülhetünk zavarba.

Nem mindegy, mit, mikor és hová

Vannak konyhakerti növények, például a sóska és a spenót, melyek áttelelő fajtái vethetőek ősszel, szeptemberben vagy márciusban is.

● A répát ellenben nem jó ősszel vetni, mert tavasszal magszárba szökken. A sóskát tőosztással is szaporíthatjuk.

● Kínosan figyeljünk a fajtaválasztásnál, hogy azt hova ajánlják, ugyanis az üvegházi vagy fóliás termesztésre javasolt fajták szabadtéren nem muzsikálnak olyan jól, és ez fordítva is igaz.

Jószomszédi viszony a zöldségesben