Otthon és Kert

Paprika-parádé: ezek most a legjobb fajták, amiknek minden konyhakertben helyük van

A hazai paprikaállomány hihetetlen gazdag és sokféle! A legkedveltebbekből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót, amit akár már idén elültethet.
paprika palanta szegedi kármin

Magunknak is termeszthetünk fűszerpaprikát! Titka a jó minőségű talaj, a sok napsütés és a mérsékelt öntözés – inkább száradni, mint ázni szeret. Palántával sikeresebbek lehetünk, amit csak akkor ültessünk ki, ha már nem sújthatja fagy.

Jó, ha gyomirtott és elmunkált talajba kerül, és ha folyamatosan biztosítjuk a gyommentességet. Már kiültetés előtt érdemes megelőző jelleggel rézoxikloriddal permeteznünk. Nyár végén vagy kora ősszel szüreteljünk, a termés érésétől függően, és ha őrleményt szeretnénk belőle, akkor utóérleljük. Lehetőség szerint vékony rétegben elterítve vagy felfüggesztve, sötét helyen szárítsuk heteken át.

Ekkor jöhet a kávédaráló, és kész is a saját házi fűszerpaprikánk. Tároljuk sötét, hűvös helyen, hogy a színe és az aromája is sokáig megmaradjon.

Remény

Nem csípős paprikafajta, jellemzője, hogy igen terjedelmes a lombozata, és folyton növekszik. Korán érik, és magas a festéktartalma, ezért rendkívül élénk a színe. Bőségesen ajándékoz meg terméssel, szüretelése könnyen megoldható. Jól tolerálja az esetleges betegségeket, főként akkor lehetünk sikeresek vele, ha palántázzuk.

A magyar fűszerpaprika

A magyarok büszkesége, a fűszerpaprika a tengerentúlról származik. Fél évezrede, hogy Kolumbusz felfedezte Amerikát, és termesztési kísérletként a burgonyával, a paradicsommal együtt a paprikát is elhozta Európába. Először dísz, majd gyógynövényként termesztették, végül fűszer lett belőle.

Hazánk tájai és éghajlata különösen kedvezett a termesztésének, akkoriban errefelé rengetegen család élt meg belőle, nem véletlen, hogy a „jövevényt” háromszáz évvel később már magyar fűszerként ismerte a világ. Az 1930-as évekig kizárólag csípős fajták voltak jelen, ezekből nemesítették később az alig csípőstől a könnyfakasztó ízig az őrleményeket.

Szegedi 80

Nem csípős, és a termése csüng az ágakon. Maga a növény 50-60 cm magasra nő, méghozzá erőteljesen. Az érett paprikák hossza 14-18 cm, és nagyon könnyen szedhető. Érett sötétpiros a színe, ideális érési állapotában 18% a szárazanyag tartalma, és inkább palántázva sikeres, mint helyrevetve. Jól érzi magát a homokos talajon, és ellenálló a vírusos betegségekkel szemben.

Szegedi 20

Ez a nem csípős, kellemes ízű paprika ágakon csüngő termést ad, középmagasra nő a bokra, és tömött lombozat jellemzi. Maga a paprika 10-12 cm hosszúra nő, mélyen piros színű, a szedés idején igen jó a szárazanyag-tartalma. Korai érésű fajta, akkor is sikerünk lesz vele, ha helyrevetjük, ha palántázzuk. Szeged
környékén ez a legelterjedtebb.

paprika palanta szegedi kármin

Kalóz

Erőteljesen növekedő, csípős, csüngő fajtájú paprika a kalóz. Hegyes, sima felületű terméseket hoz, a lombozata pedig határozottan méregzöld. Középkorai termésérésű, sok paprikát hoz nekünk, és élénk színű lesz a belőle készült fűszer. A Xhanthomonas baktériummal szemben ellenálló, elsősorban palántázva sikeres a termesztése. Csípős őrleménynek is tökéletes!

Kármin

Laza lombú, szétterülő bokra van, korán érik, és igen bőven terem a kármin fűszerpaprika. Maga a növény 45-55 cm magas, a termése pedig 12-15 cm hosszú, sima lefutású, kissé ívelt és hegyes. A festéktartalma pirosra éretten 6-7 gramm kilogrammonként.

Szegedi 178

Ez a paprikafajta helyre vetve és palántázva is sikeresen termeszthető. Főként csípős őrlemény és paprikakrém előállítására érdemes használni. Szárazanyag-tartalma frissen szedve 20%, 10-12 cm hosszú termést ad, a paprikák élénk, piros színűek. Csüngős fajta, a termés az erek mentén kissé összelapul és behorpad.

Betakarítás több menetben!

A szüretelést kézzel, több menetben végezzük, hiszen nem minden paprika egyszerre érik meg a szárakon. A másodszedés terméseinek azonban már nincs olyan értékes beltartalma, mint az első érésűeknek volt. Beteg, romlott paprikákat nem szabad leszedni, és a többi közé tenni, mert az utóérés vagy a szárítás ideje alatt az egészségeseket is megfertőzhetik, és oda a munkánk!

Fotó: gettyimages