Ha valaki azt tapasztalja, hogy ugyan a fügefája roskadásig tele van gyümölccsel, az mégsem hajlandó beérni, esetleg szottyadtak a termések, amik le is hullanak, akkor a legtöbb tanács szerint nincs is másra szükség, mint bőséges öntözésre. Ez azonban óriási tévedés Harcz Endre kertészeti szakértő szerint. Gondoljunk csak a mediterrán országokban az út szélén is termő gyümölcsfákra, amelyekről mi is szívesen szakítunk egy-egy szemet a nyaralás alatt. Azokat sem locsolja éppenséggel senki. De akkor mi lehet a megoldás?
A víz nem segíti a füge érését
A szakértő szerint a füge minél több vizet kap, és minél többet öntözzük:
- Annál később érik, ugyanis a sok víz a vegetációt, a növekedést erősíti, és a gyümölcs érlelését hátráltatja.
- A sok víz a gyümölcsben felhígítja a cukrokat és az ízanyagokat, ezáltal a füge kevésbé lesz édes és zamatos.
- A sok víztől a növény szöveteiben több lesz a nedvesség, ezáltal a füge gyümölcsben is. Ettől a füge gyorsabban romlik, erjed.
- A sok víztől a füge belső állaga hígabb lesz, lédúsabb lesz, emiatt a rovarok könnyebben tudják károsítani, mintha szárazabb, szilárdabb lenne.
Persze, úgy is meg lehet enni a gyümölcsöt, ha kevésbé édes, de mind tudjuk, hogy a tengerparti nyaraláson szedett füge sokkal édesebb és zamatosabb.
„Ez azért is van, mert a tengerpartok sziklás, köves, kopár területein lévő fügék kevesebb vizet kapnak. Nyáron kevés csapadék hullik, de ha esik is, a sziklák, kövek gyorsan elvezetik a vizet, a talaj nem túl jó víztartó képességű. Eért kevesebb vizet hasznosít a füge növény, így édesebb, koncentráltabb a gyümölcsben az ízanyag.”
Akkor mégis minek kellene öntözni a fügét?
A kertész képeket is mellékelt Facebook bejegyzéséhez, amelyek a mediterrán vidéken készültek, ahol 3-4 hónapja (!) nem hullott csapadék, szinte folyamatos napsütés és 30-35 fok. A fotókon jól látszik, hogy a fű kiégett, kipusztult, rommá száradt, közben a füge üdezöld, a szárazság semmilyen jele nem látszik rajta.
„És ezeket az elhagyatott fügéket soha, senki nem öntözi, mégis üdezöldek, élnek, és dugig vannak érett fügével. Élnek és virulnak! Elképesztően látványos a kontraszt!” – írta Harcz Endre.
A tengerparti párás levegő segít a fügének?
Persze ilyenkor jön a szokásos érv, hogy a tengerparton párás a levegő, és azért nem szenved a szárazságtól a füge. Harcz szerint azonban ez sem igaz, ha ugyanis ha így lenne, akkor a fű sem lenne kiégve. Akik jártak már tengerparton, biztos láttak sziklás, köves, napsütéstől felforrósodott kövek között is fügéket, melyek tele voltak gyümölccsel.
Hogyan lehet a füge érését gyorsítani öntözés nélkül?
Közvetlenül a vízparton lehet, hogy magasabb a páratartalom, de kicsit távolabb a parttól, a sziklás, sokszor kopár hegyoldalban sokkal szárazabb a levegő. A mediterrán vidékeken sokszor hónapokig alig van felhő az égen és tűz a nap. A felforrósodott sziklák és a talaj okádják magukból a meleget, olyan, mintha kályha mellett lenne a füge. Ilyen körülmények között nem lehet párásabb a levegő. Sőt! Bármilyen tévhit ellenére még szárazabb is.
„Arról nem is beszélve, hogy úgy éget a nap, ahogy itthon nem, a fügék öntözés nélkül mégis élnek és virulnak!” – folytatta indoklását a kertész.
Ezt olvastad már?
A füge fokozott öntözése más egyéb okból sem előnyös:
- Minél többet öntözzük, minél több vizet kap, annál jobban nő a növény. Így annál kevésbé érnek be, fásodnak be a hajtások, ezért a növény fagyérzékenyebben megy bele a télbe.
- Minél több vizet kap a füge, annál nagyobbra nő. Minél nagyobb lesz, annál kevésbé fér majd el. Annál nehezebb lesz leszedni róla a gyümölcsöt, ez pedig oda vezet, hogy metszeni kell. A metszés újabb terméskieséssel jár, újra a növekedést erősítjük vele, ami megint késleltetheti az érést.
- Minél többet öntözzük, annál nagyobbra nő a füge, a gyümölcsöt annál nehezebb leszedni. Nehezebb elérni a tetejéről, márpedig a darazsak, legyek, muslicák a rothadó, erjedő, túlérett gyümölcsökre mennek rá. És ha már ott vannak, a félérett, érésben lévő és érett fügékbe is belekóstolnak. Ha sokat öntözzük, nagyra nő a füge, sokat nem tudunk leszedni róla, mert nem érjük el. Ezért arra sok darázs, légy, muslica és hangya tud menni.
Ha mindig leszedjük a túlérett, erjedt, rothadt, repedt fügéket, akkor kevesebb lesz a darázs, hangya, muslica kártétel.
Tehát még egyszer: az öntözés, a sok víz nem gyorsítja a füge érését, hanem késlelteti
„A füge óriási, mélyre és messzire elnyúló gyökérzetet fejleszt, ezáltal nagy területről tudja összegyűjteni a vizet, ezért bírja nagyon jól a szárazságot” – magyarázta Harcz Endre.
- Nyilván amikor frissen ültetett, vagy 1-2 éves, fiatal fügénk van, hetek vagy hónapok óta alig esik eső, és meleg van nyáron, akkor kell öntözni.
- Az idei nyáron az ország egyes részein ismét szárazság tombol, van ahol elég komolyan, ezért ezeken a helyeken szükség lehetett az öntözésre!
- Ebben a súlyos szárazságban, amikor a növény élete a tét, akkor természetesen lehet öntözni, de nem állandó jelleggel, hanem inkább ritkábban, egyszer-egyszer nagyobb mennyiséggel, mintsem folyamatosan kevesebb vízzel.
- Felnőtt, idős, nagy füge esetében öntözésre gyakorlatilag csak súlyos aszály esetén van szükség.
Ezért ne öntözd túl a fügét
„Többször olvasom, hogy folyamatosan öntözik a fügét, mert a füge szereti a vizet. Persze, szereti, csak mi nem szeretjük, ha baromi nagyra nő, márpedig a sok víztől hamar nő nagyra. Szóval ahhoz, hogy az érést gyorsítsuk, ahhoz nem kell öntözni, csak ha súlyos aszály van, ha a növényen látszik a szárazság jele.”
Fotó: archív, gettyimages
