A muskátli tél végére sokszor megnyúlik, veszít a formájából, a hosszú, vékony szárak pedig könnyen okozhatnak bosszúságot – hacsak nem fordítod őket a saját javadra. A február és a március eleje ugyanis kifejezetten alkalmas időszak arra, hogy ezekből a kinyúlt hajtásokból új, erős, saját gyökeret fejlesztő muskátlikat nevelj. Így tavasszal nemcsak rendezettebb, fiatalított anyanövényed lesz, hanem egy teljesen új, dúsan virágzó állományod is.
Muskátli téli dugványozása: így csináld
A téli dugványozás egyik legnagyobb előnye, hogy a növény a nyugalmi időszak után sokkal energikusabban indul növekedésnek.
A gyökeresedés ideje alatt kialakul a stabil, ellenálló gyökérzet, tavasszal pedig szinte robbanásszerű fejlődést mutatnak a friss hajtások. A módszer ráadásul nem igényel külön beruházást, csupán egy kis türelmet és néhány apró előkészületet.
A jó eredmény kulcsa a megfelelő dugvány.
- Érdemes olyan hajtást választani, amely egészséges, erős szövetű, és több élő rügy is található rajta. A metszés nemcsak az anyanövény formáját javítja, hanem segít minőségi ültetőanyagot nyerni.
- A szárat nagyjából 15 centiméter hosszúságúra célszerű visszavágni, közvetlenül egy csomópont felett, ferdén. Így kisebb eséllyel indul rothadásnak, és gyorsabban fejlődnek majd ki a gyökerek.
- Az alsó leveleket minden esetben távolítsd el, a felső részen azonban maradjon néhány, hogy a növény fotoszintetizálni tudjon, miközben az erejét már elsősorban a gyökérfejlesztésre fordítja.
A muskátli nem vízben gyökeresedik
A téli dugványozás egyik legpraktikusabb módszere egy egyszerű szájzáras tasak, amely mini üvegházként működik. Megtartja a párát, biztosítja a kiegyenlített klímát, és kiküszöböli az állandó öntözés gondját.
A tasakba tegyél egy könnyű, levegős közeget– univerzális virágföld és homok vagy perlit 1:1 arányú keveréke –, amely legyen éppen csak nedves, nem tocsogó.
A dugvány alsó végét egyszerűen a földbe kell szúrni, majd a zacskót lezárni. A függőlegesen elhelyezett zacskók egy világos, de nem tűző napos helyen ideális körülményeket teremtenek a gyökeresedéshez.
Még több növényvédelem érdekel?
Ez a módszer azért is hatékony, mert a zárt közeg stabil mikroklímát biztosít. Nem kell figyelni a páratartalmat, a föld kiszáradását, vagy a túlöntözést, ami amúgy mind gyakori probléma a téli gyökereztetésnél.
Mikor lehet elültetni a dugványokat és mibe?
A dugványok általában három-négy hét alatt fejlesztik ki az első, jól látható gyökereiket, és amint stabil rendszerük alakul ki, készen állnak arra, hogy külön cserépbe költözzenek.
- Az átültetésnél érdemes laza, tápanyagban gazdag virágföldet használni.
- A palántákat nem kell erősen lenyomni a talajban; elég, ha finoman megrázod az edényt, és hagyod, hogy a közeg magától rendeződjön körülöttük.
- Ha szeretnéd, több dugványt is ültethetsz egy cserépbe – ettől különösen szép, tömött bokrot kapsz majd.
- A frissen ültetett növények hajtását általában 3–4 rügyre szokás visszacsípni, hogy még sűrűbbé és erőteljesebbé váljon az új bokor.
Miért ne vízben hajtassuk a muskátlit?
Bár sokan a vízben való gyökereztetésre esküsznek, a gyakorlat azt mutatja, hogy a talajos módszer megbízhatóbb. A vízben nevelkedett gyökerek gyakran gyengébbek, nehezebben alkalmazkodnak a talajhoz, míg a földben fejlődő gyökerek már eleve ahhoz a közeghez idomulnak, amelyben később is élniük kell.
A zacskós megoldás ráadásul könnyebben kezelhető, kevesebb hibalehetőséget rejt, és stabilabb környezetet kínál a növényeknek.
Ezzel az egyszerű, gyakorlatilag költségmentes technikával olyan fiatal muskátlikat nevelhetsz, amelyek tavasszal erőteljes növekedéssel és bő virágzással hálálják meg a téli törődést. Ha szereted a muskátlit, ez a módszer hamar a kedvenceddé válik – kevés munkával látványos eredményt ad.
Forrásunk volt: Kirsche
Fotó: adobestock
