A közegészségügyi kutatások egyre következetesebben mutatnak rá arra, hogy látványos különbség alakult ki az otthonok esztétikai tisztasága és a valódi, mikrobiológiai értelemben vett higiénia között. Az emberek többsége a foltmentes padlót és a kellemes illatot tartja a siker mércéjének, ugyanakkor egy látszólag tiszta szobában is tízezrével maradhatnak életben kórokozók, amelyek folyamatosan visszakerülnek a légtérbe is.
A hagyományos, vizes-tisztítószeres áttörlés a szennyeződést többnyire csak vizuálisan tünteti el. A baktériumoknak csupán egy részét semlegesíti, a kvantitatív mérések szerint pedig a megszokott takarítási rutinok gyakran nem eltávolítják, hanem egyszerűen újraosztják a kórokozókat a lakótér különböző felületein.
A higiéniai illúzió és a „bio-felhő”
A láthatatlan mikrobák különösen a legkisebbek számára jelentenek kockázatot. A padlón kúszó-mászó csecsemők mozgása alaposan felkavarja a talajon megtelepedett kórokozókat, és közvetlenül az arcuk körül egy sűrű, úgynevezett „bio-felhőt” hoz létre. Ennek következményeként a babák testsúlykilogrammonként négyszer annyi baktériumot és gombaspórát lélegeznek be a padlószintről, mint a felnőttek.
A helyzetet tovább súlyosbíthatja a háziállatok jelenléte is. Egy kutyát tartó otthonban a talajbaktériumok koncentrációja akár 700-szor magasabb lehet, mint egy kisállat nélküli háztartásban.
Hiba mosol fel, ha ezt a 3 hibát elköveted
Klaba Márk, a Tineco magyarországi képviseletének tisztítástechnológiai szakértője a hagyományos felmosás legfőbb buktatóit a koszos felmosás „hármas ördögeként” írja le:
- a szennyezett víz,
- a koszos felmosó
- és a nedves tárolás együttes hatásaként.
Az első hiba: egy vízzel mosol fel mindent
„A hagyományos vödrös módszernél az első öblítés után már koszos vízzel takarítunk. A mérések szerint a felmosóvízbe mosott patogének közel 88 százaléka túléli a bolti vegyszereket, így a takarítás második felében már csak a kórokozók szétkenése történik” – magyarázta Márk.
Hozzátette: a klasszikus pamut felmosók szerkezete nem teszi lehetővé, hogy a mikroszkopikus baktériumokat fizikailag megkössék, ezért maga a szennyezett mop válik a fertőzések egyik forrásává.
Második hiba: nedvesen hagyod a felmosófejet
„Egy használat után nedvesen elrakott felmosófejen vagy felmosórongyon a baktériumok száma 24-48 óra alatt meghaladhatja a 8 milliót 100 négyzetcentiméterenként. Ha az eszköz nem szárad ki maradéktalanul, a következő használatkor egy valóságos „biológiai masszát” terítünk szét a lakásban” – hangsúlyozta Klaba Márk.
Hamradik hiba: azt hiszed, a vegyszer mindent megold
Mint mondta, sokan tévesen hiszik azt is, hogy a valódi higiénia elsősorban a vegyszerek mennyiségén múlik.
„A koszos víz attól még koszos marad, hogy vegyszereket öntünk bele”
– tette hozzá.
Technológiai váltás a valódi tisztaságért
A szakértő szerint a megoldás kulcsa a folyamatos öntisztítás és a termikus fertőtlenítés kombinációjában rejlik. Vannak például olyan korszerű rendszerek, amik egy dinamikus penge segítségével folyamatosan kinyomják a szennyezett vizet a forgó tisztítóhengerből, miközben friss vizet adagolnak.
„A higiéniai láncot a 85 fokos meleg levegő által felmelegített víz és az azzal történő szárítás teszi teljessé, amely megakadályozza a baktériumok elszaporodását az eszközben. A cél az, hogy a felmosás után a fehér zokni talpa egy óra múlva is fehér maradjon, ez a valódi tisztaság legegyszerűbb mérőfoka” – fogalmazott Klaba Márk.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gőztisztítási technológiákkal ráadásul vegyszermentesen fertőtleníthetünk. Ez különösen lényeges a kisgyermekes családok és az allergiával élők számára, mivel a magas hőmérséklet 5–15 másodperc alatt a mikrobák közel 100 százalékát képes elpusztítani.
