Így él a szemétdomb magyar császára
Tom Szaky négyéves koráig élt Magyarországon, aztán pár évet Németországban, majd Hollandiában, aztán több mint 10 évet Kanadában és most Amerikában. New Jersey-ben lakik a feleségével és kétéves kisfiával, a munkája miatt azonban évente körülbelül 3 hónapot utazik, hatszor tíz napot tölt például Európában. Budapestre is sokszor jön, mert különleges újrahasznosítással foglalkozó vállalkozásának itt van az informatikai csapata.
Trágyából gazdagodott
Tom 20 évesen gilisztaürülékkel kezdett üzletelni. Egy barátjával készítette a szerves-trágyát, és üdítős-flakonokban árulták. Eszükbe sem jutott külön tartályokat venni vagy gyártatni, sőt elkezdett azon gondolkodni, mi mást és hogyan lehetne újra meg újra hasznosítani, mielőtt a szemétbe kerülne. Cége, a TerraCycle ma már csak olyan hulladékkal foglalkozik, amelyet senki nem akar feldolgozni, mert az drágább lenne, mint az abból kapható új termék. Csakhogy Toméknak nem a profit a fő cél, hanem a szemét csökkentése. Így magyarázza tört magyarsággal: „A világ összes hulladékának 95 százaléka a szemétdombra vagy égetőbe megy. Nekünk az a fontos, hogy minél kisebb legyen ez a szám. Nemcsak azért, mert a szemét káros, hanem mert amikor kidobod a műanyagot, fémet, bármit, akkor kell újra kivenni a természetből.” Olyan gyárakkal, cégekkel, boltokkal, önkormányzatokkal dolgoznak együtt, amelyeknek fontos a környezetvédelem, ezért támogatják a feldolgozást, vagyis fizetnek azért, hogy egyes termékek új életet kapjanak. A TerraCycle 300-féle szemetet hasznosít, például rágógumit, festékes ecsetet, magnó- és videókazettát, pelenkát, cigarettacsikket. Tomék otthonában nem kerül minden a kukába, mint egy átlag háztartásban. „Nem dobom ki mondjuk a fogkefét, fogkrémdobozt, a kávékapszulát, a csipsz, a csoki és a keksz csomagolását, a tollat. Hetente egyszer beviszem az irodába a szelektív gyűjtőnkbe.”
Újságcikkből lett szerelem
A szemétdomb császáraként is emlegetett Tom gyakorlatilag szemét-vállalkozásának köszönheti izraeli feleségét is. „Olvastam egy cikket Tomról egy izraeli gazdasági lapban. Lenyűgözött, amit csinál. Ráadásul nagyon jóképűnek is találtam. Írtam neki egy szép levelet. A többi történelem” – meséli megismerkedésüket Avigail Adam. Ennek már több éve, azóta felépítették közös otthonukat. „Mindketten kreatívak vagyunk, a magunk egyedi stílusát vittük a berendezésekbe, tele van a házunk művészettel, inspiráló sarkokkal. Tomot nem állítja meg az sem, ha falakat kell lebontani, felbontani a padlót, kifúrni a mennyezetet. Szóval a mi házunk a mi játszóterünk” – mondja az ékszerkészítő Avigail. Imádja Tom eszét:„Mindig tanulok a férjemtől. Ő az egyik legokosabb ember, akit ismerek. Ő a tanácsadóm üzletben és magánéletben is.”
Tom elsősorban a hús nélküli életről tanulhatott feleségétől. „Felnyitottam a szemét, hogy az állatok szeretete azzal kezdődik, mit eszünk, és hogy igazán környezettudatos nem lehetsz, amíg húst eszel. A mi családunk vegetáriánus, nemcsak Tom és én, hanem a kisfiúnk is, Leo. Sok zöldséget, gyümölcsöt eszünk, szójasajtot és mandulatejet. Mielőtt megismerkedtünk, ugyan mindketten aggódtunk a Földért, de más szemszögből. Együtt fejlődünk, folyamatosan tanulunk egymástól.”
Szerény a ruhatára
Tomék megtehetnék, de nem élnek fényűzően. Vásárláskor is előnyben részesítik a bolhapiacokat, ami szintén újrahasznosítás. Tom az öltözködésével is óvja a természetet. Kevés ruhát vesz, de tartósat. „Mindig egy jó nadrágom van, csak akkor veszek újat, ha tönkremegy. Az előző, szakadt jó otthon, amíg mosom a másikat.” Nagy üzleti megbeszéléseket, komoly előadásokat sem méregdrága öltönyben tart, farmeros, sportos megjelenése a védjegye. Ezzel is azt üzeni, ne vásároljunk feleslegesen, ne termeljünk több szemetet.
Tengeri hulladékból samponosflakon
Erre a legbüszkébb Tom. Az óceánból gyűjtött műanyag újrahasznosítása a TerraCycle ötlete volt, Franciaországban már lehet kapni olyan sampont, aminek a doboza tengeri szemétből készült.
Magyarországon szünetel a gyűjtés
Két évig kimagaslóan sok csipszeszacskót, csokipapírt és csikket gyűjtöttek a magyarok a TerraCycle-nek, de nálunk nem volt elég anyagi támogatás az újrahasznosításra. A magyar informatikusok viszont aktívak, hamarosan elkészülnek egy adatbázissal, amelyben bárhol a világon meg lehet nézni, hol van a legközelebbi szelektív gyűjtés.
