Amikor egy házaspár együtt él le egy életet, közösen nevelik fel a gyermekeiket, teljesen egyértelmű, hogy a legtöbbször a törvényes öröklés rendje szerint örököl a túlélő házastárs, azaz az özvegy. Dr. Németh Kinga ügyvéd elmondja, mire kell figyelni.
Közös vagyon vagy sem?
„Először is az özvegy a házastársi vagyonközösség okán a közös vagyon felére saját jogán jogosult, még akkor is, ha esetleg kizárólag az elhunyt nevén voltak a vagyontárgyak nyilvántartva. Tehát, ha minden az elhunyt nevén volt, akkor az özvegynek jeleznie kell a hagyatéki tárgyaláson, hogy a házassági vagyonközösség miatt a vagyon felére igényt tart. Természetesen a házastársak házassági vagyonjogi szerződéssel ettől eltérhettek, illetve felmerülhet, hogy bizonyos vagyontárgyak különvagyonba tartoznak” – magyarázza az ügyvéd.
A haszonélvezeti jog megváltása
Első lépésként a közjegyző beazonosítja a hagyatéki vagyont, vagyis, hogy mi tartozott az elhunyt tulajdonába. Ezután a törvényes öröklés szerint, amennyiben az elhunytnak vannak leszármazói (gyermek, unoka) az özvegyet megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
„Fontos kiemelni, hogy a haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető. Tehát az özvegyet nem lehet arra kötelezni, hogy a haszonélvezeti jogától megváljon. Tudnunk kell, hogy a haszonélvezeti jog gyakorlati szempontból „erősebb” jog, mint a tulajdonjog, hiszen a haszonélvezeti jogánál fogva a haszonélvező a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti” – magyarázza a szakember.
Az özvegyet tehát kötelezni nem lehet, ám ő bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. A megváltásra kerülő vagyonból a házastársat – természetben vagy pénzben – egy gyermekrész illeti meg.
„Tehát arra van lehetőség, amennyiben az özvegy is így szeretné, hogy a haszonélvezeti jogát megváltsák. Ilyenkor ki kell őt fizetni, és ezt követően az ingatlan szabadon értékesíthetővé válik” – mondja dr. Németh Kinga.
Ha nincs gyereke az örökhagyónak
Ha az elhunytnak nincs leszármazója, de még a szülei élnek, az özvegy örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. Ezenkívül a vagyon fele is az övé, míg a másik felét az örökhagyó szülei öröklik, fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az özvegy örököl fejenként egyenlő arányban. Ha az elhunytnak sem leszármazója, sem szülője nincs, az özvegy egyedül örököl.
„Nem örökölhet ugyanakkor az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állt fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. Az örökhagyó házastársának az öröklésből való kiesésére az hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne” – mondja az ügyvéd.
Lényeges még megjegyezni, hogy ezek a jogok kizárólag a házastársra igazak. Az élettárs a törvény erejénél fogva semmit sem örököl, ilyen esetben mindig végrendelkezni kell.
Fotó: gettyimages
