Honnan ered a tojáskeresés hagyománya?
A tojás nemcsak a locsolás és a húsvéti menü része, sok családban a tojások keresése is hagyomány. A tojásvadászat azonban nem magyar népszokás, a tradíció Németországból származik. Egyes források szerint a 16. század végén a protestáns reformátor Luther Márton szervezett először tojásvadászatot a gyülekezete számára, a közösség építése, erősítése miatt.
A férfiak elrejtették a tojásokat, hogy a nők és a gyerekek megtalálják. Más írások szerint a húsvéti tojáskeresés a húsvéti nyúlhoz kapcsolódik. A szokás szerint a nyúl egy kosár fényesre festett tojást hozott minden jó gyereknek, amit elrejtették a ház és a kert körül, hogy a gyerekek megtalálják.
Több keresztény országban pedig a húsvéti tojásokat nem a locsolásért cserébe adták a lányok a fiúknak, hanem azokat elrejtették, és azt kaphatta meg, aki megtalálta.
Hogyan alakult ki a tojásfestés szokása?
A tojásfestés hagyománya a 13. századra nyúlik vissza. Eleinte azért kezdtek el tojást festeni a katolikus hívők, mert a húsvét előtti nagyböjt utolsó hetében a hús mellett már tojást sem ehettek. A tyúkok viszont ekkor is tojtak, így a nők kifújták és megfestették a tojásokat. Ezzel a dekorációval várták a húsvét eljövetelét. Húsvét vasárnap a böjt aztán lakomával és mulatsággal ért véget, a menünek pedig fontos része lett a tojást. Különösen igaz volt ez a szegényebb embereknél, akik nem engedhették meg maguknak a húst az ünnepi asztalon sem.
Ez is érdekelhet
Hogyan festették régen a tojásokat?
Régen természetes anyagokkal festették a tojásokat, például a hagyma héjával vagy a zöld dió főzetével. A legelterjedtebb a piros színűre festett tojás volt, ami a szerelmet, a tavaszt és a szabadságot is jelképezi. Régi népszokás az is, hogy a főtt tojást annyi darabra vágták fel, ahány tagja volt a családnak. Minden családtagnak meg kellett ennie egy-egy darabot, mert úgy tartották, hogy ez egyben tartja a családot, és így maradnak egészségesek.
Külföldi húsvéti népszokások
- A mexikóiak húsvéti hagyománya, hogy a tojásokat apró cukorkákkal, konfettivel, vagy akár liszttel töltik meg. A locsolók feje fölött aztán megrázzák a tojást, és a szerencsésebbek a fehér por helyett finomságot kapnak a nyakukba.
- Az olaszok nemcsak megfestik a tojásokat, hanem fonott kalácsba is sütik, amit cukormázzal vonnak be és cukorgyöngyökkel díszítve kínálnak.
- Görögországban húsvétkor nyárson sült bárány, valamint egy különleges kenyér kerül az asztalra, ami a közepén keresztet formál, a széleit pedig tojásformát ábrázoló motívum díszít.
- Lengyelországban mindig a templomban megszentelt étel kerül a húsvéti asztalra. Egyedi népszokás, hogy húsvétkor a férfiak nem végezhetnek házimunkát, mert ha segítenek, a bajuszuk belelóg a kenyérbe, s annak nem kel meg a tésztája.
- Franciaországban a húsvéti tojásokat nem a nyuszi hozza, hanem kipotyognak a harangból. A nyuszinak ebben az országban nincs sok dolga, a nőknek viszont annál több, egyes városokban ugyanis az ő feladatuk, hogy omlettet készítsenek húsvéthétfőn, amelyből a főtéren mindenkit megvendégelnek.
Fotó: pexels.hu
