Nemrég nyílt meg Hévíz egyetlen ötcsillagos szállodája, ezzel majdnem egy időben lezárták a gyógyfürdő központi épületét és ellenőrzés nélkül elindult az interneten egy olyan hír is, hogy hirtelen tíz fokkal lett hidegebb a tó vize, mert abból vezetik el a vizet. Aki csak az internetes híreket olvassa és nem jutott még el idén a gyógyhatású tóhoz, ebből bizony arra következtet, hogy nem is érdemes elindulni… Tényleg nem érdemes?
A Meglepetés.hu kérésére megszólalt a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő okleveles természetvédelmi mérnöke, Samu Zoltán Tamás, aki folyamatosan, naponta többször ellenőrzi kollégáival a tó állapotát és az azt tápláló források hőmérsékletét és vízhozamát.
Bonyolult és összetett rendszer
Ahhoz, hogy megértsük, mi is történik most pontosan a tóban, muszáj ismernünk néhány fontos részletet. A ma ismert Hévízi-tó nemcsak egy szimpla meleg víztest, hanem egy bonyolult hidrogeológiai rendszer része, amely évmilliókkal ezelőtt alakult ki. A talajvízszint alatt, a karsztosodott kőzetek (mészkő, dolomit) pórusaiban, hasadékaiban, üregeiben hideg és meleg víz is tárolódik, ez az úgynevezett karsztvízbázis. Ezek törnek fel és keverednek a Hévízi-tóban, amely a világ legnagyobb természetes termálkarsztforrás felett kialakult forrástava.
Jelen ismereteink szerint a hideg vizes ág legalább 2000 éves, a meleg vizes ág életkorát 10.000 évre becsülik. A bázis folyamatosan töltődik ma is a dolinákon, víznyelőkön keresztül beszivárgó felszíni vizektől, esőtől- és talajvíztől. A lekerülő vizek aztán újra felmelegszenek és feltörnek a forrásokban.
„A tavat tíz forrás táplálja, ezek mind különböző hőmérsékletűek. Természetes tó, nagyjából ugyanúgy működik, mint a Balaton, annyi különbséggel, hogy patakok és folyók nem táplálják, kizárólag a forrásbarlangból feltörő vízből táplálkozik. A pontos kilépő hőmérsékletet tized pontossággal tudjuk csak mérni, még napjainkban is kevés műszer alkalmas az ennél pontosabb mérésre.
A forrásbarlangba merülő búvárok szervezetében, a lefelé egyre melegedő víz és az emelkedő nyomás hatására több nitrogén nyelődik el, aminek idegrendszeri hatása narkózisra emlékeztet.
Ebben az állapotban ők sem tudják például a digitális műszerek mellett alkalmazott hagyományos hőmérőket tizedpontosságnál jobban leolvasni” – magyarázta Samu Zoltán.
Miért érezzük mindig másnak a Hévízi-tó hőmérsékletét?
Ahogy minden tó, folyó, vagy bármilyen vízfelület, a Hévízi-tó is ki van téve a környezeti hatásoknak: ha tél van, a tó vizének hőmérséklete is alacsonyabb, ahogy akkor is, ha fúj a szél, esik az eső.
„A felszín közelében a tó vize télen a környezeti hatások miatt hűvösebb, míg nyáron melegebb. Ám legyen bármilyen évszak, a feltörő források hőmérséklete szinte állandó, a forrásbarlangból kilépő „kevert” víz hőmérséklete általában közel 38 Celsius fok körüli” – folytatta Samu Zoltán, hozzátéve, cikkünk írásakor a legutolsó merülési napló szerint is ennyi volt.
A szakértő elmondta azt is, a hőérzetünket a kinti hőmérséklet mellett sok minden befolyásolja: mentális állapotunk, az hogy napoztunk-e vagy az árnyékban ültünk, esetleg átfáztunk, mielőtt bementünk a vízbe.
Szállodák, termálvizes medencék, gondtalan pancsolás
Tényleg hűl a Hévízi-tó vize? Fél év után végre kiderítettük a teljes igazságot
A gyógyvizet Hévízen természetesen nemcsak a tóban lehet élvezni, több környékbeli szállodának van saját fúrt kútja, amely kiszolgálja a termálvizes medencéket, így tehát nem igaz, hogy bárki a tóból vezetne el vizet. Ahogy a szállodák, úgy a kórház is használ fel gyógyvizet – így tudnak egészségügyi szolgáltatásokat is nyújtani.
„A Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő is saját fúrt kutakat használ a medencéi töltésére. Az intézményünknek két kútja van, amellyel összesen 5 medencét töltünk fel és a gyógykezeléseknél is ezek vizével dolgozunk” – mondta a természetvédelmi szakember.
Ki és milyen engedélyekkel fúrhat új kutat a karsztvízbázis területén?
Ahhoz, hogy a hatalmas kiterjedésű karsztvízbázis területén bárki kutat fúrhasson, természetesen engedélyekre van szükség. Ezeket az engedélyeket minden saját kúttal rendelkező szálloda megkapta építésekor. A vízkivételre szigorú üzemeltetési szabályzat vonatkozik.
„Szabály köti, hogy ki, mikor és mennyi vizet vehet ki a karsztvízbázisból, ezt hitelesített mérőórákkal ellenőrzi a szakhatóság. Mindenkinek, minden fúrt kútját be kell vizsgáltatni és ellenőriztetni 1-2 évente. Sőt, az is szigorúan szabályozott, hogy az egyes kivevőhelyeknek mennyi vizet, és milyen módon kell visszajuttatnia évente a természetbe” – magyarázta a szakember, aki elárulta, ahogy neki nincs pontos ismerte arról, hogy melyik szálló melyik ágból vesz ki vizet. A leginkább szivacshoz hasonló rétegben ugyanis rendkívül komplex vizsgálatokkal is csak megközelítőleg lehetne megmondani, melyik ágból származik a kitermelt víz.
„A mi használt vizünk hőhasznosításra kerül, valamint ezzel öntözzük a sétányok virágait, a gyepet és a cserjéket. Az elvezető csatornákba is juttatunk vissza ellenőrzött körülmények között vizet” – mondta Samu.
Elfogyhat a föld alól a gyógyvíz? Ennyi karsztvíz kell egy gyógymedence feltöltéséhez
Ahhoz, hogy megérthessük, hogy a kivett vízmennyiségek milyen hatással lehetnek a tóra, Samu Zoltán egy szemléletes példát hozott. A vízhozam jelenleg 435-450 liter/másodperc. Mennyisége évek óta növekszik, ez az az érték, amely a Hévízi-tó töltéséért felelős. A kevert víz hőmérséklete, mint már említettük, évek óta állandónak tekinthető télen és nyáron is.
„Ez a mennyiség egy szálloda nyitásával sem változott az évek folyamán”
– hangsúlyozta Samu Zoltán, aki egy igen egyszerű példával segített megértenünk, mennyi is az annyi, vagyis mekkora víztömegekről lehet szó egy-egy termálmedence feltöltésekor.
„Egy egyköbméteres tartályt, amit bárki ismerhet nyaralókból, szőlőkből, ilyen vízhozammal 2 másodperc alatt lehetne megtölteni, vagyis 1 perc alatt harmincat. A tó vize 3,3 nap alatt cserélődik le teljesen. Ebből talán érezhető, hogy milyen elenyésző egy termálmedence megtöltése a tó egészéhez képest” – mondta a természetvédelmi szakember.
Ki fog hűlni a Hévízi-tó?
Samu Zoltán nem bocsátkozik bele olyan becslésbe, ami kimondja, kihűlhet-e a Hévízi-tó és ha igen, mikor. Ilyen, hivatalos adatokon alapuló becslés ugyanis nem létezik. Azt azonban elmondta, ő nem tartja valószínűleg, hiszen a karsztréteg vizét a beszivárgó felszíni vizek folyamatosan pótolják.
Sokkal nagyobb problémának látja a kivett vizek mennyiségénél viszont a klímaváltozás hatásait és azt, ahogy a fürdővendégek bánnak a tóval.
„Tavaly nemhogy hidegebb, hanem sokszor 38 Celsius fok feletti volt a forrásbarlangból kilépő víz hőmérséklete, méghozzá a klímaváltozás miatt. A csak itt élő hévízi vadponty populációnkat jelentősen próbára tette víz ilyen szintű, hosszan tartó felmelegedése. Ebben az oxigén és táplálékszegény melegvízben kevés hal képes megélni, ez már a vadpontyainknak is sok volt. A fürdővendégek egy része sajnos gyakran elfelejti betartani a fürdőzés szabályait, nem zuhanyoznak fürdés előtt, ami miatt sokféle nem természetes kozmetikum kerülhet a bőrükről a vízbe” – figyelmeztetett Samu Zoltán.
Fotó: Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő, a szerző saját felvételei, Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége, Fortepan / Szent-tamási Mihály
