1881-ben egy rövid hír jelent meg a korabeli sajtóban: gróf Károlyi Istvánné, gróf Csekonics Margit építési engedélyt kért egy egyemeletes palotára, amelyet a Nemzeti Múzeum közvetlen közelében, a Múzeum utca és József utca között fekvő telken kívánt felépíttetni. Ha azonban egy kicsit a hír mögé nézünk, máris érdekes történet tárul fel előttünk.
Az újsághír nyomában
Először is ismerjük meg az arisztokrata hölgyet: gróf Csekonics Margit a horvát származású Csekonics família leszármazottja volt, akiket ebben az időben már valóban szinte korlátlan vagyonukról ismert az ország. Férje, gróf Károlyi István szintén nagymúltú arisztokrata családban nevelkedett: édesanyja, gróf Zichy Karolina a forradalom és szabadságharc után kivégzett gróf Batthyányi Lajos sógornője volt, a rossznyelvek szerint gyengéd szálak is fűzték az első felelős kormány tragikus sorsú miniszterelnökéhez.
„Nézzük meg a palotát is” – mondja Nagy Marianna, az Imagine sétavezetője, aki a 21. század kíváncsi látogatóit kalauzolja a csodásan helyreállított egykori rezidenciában, amely ma a Károli Gáspár Református Egyetem épülete.
„Hosszas kutatás után derült ki, hogy a telket Margit a közhiedelemmel ellentétben nem nászajándékba kapta édesapjától, hanem Csekonics János gróf halála után örökölte. 1885-re fel is épült a csodás neobarokk stílusú épület, amelynek tervezésével a kor sztárépítészeit, Ferdinand Fellnert és Hermann Helmert bízták meg, akiknek munkáját többek között a Vígszínház vagy a kecskeméti Katona József Színház is dicséri.”
Hintóval a belső udvarba
A 2020-ban befejeződött felújítás megőrizte, sőt továbbfejlesztette az épület kettős jellegét. A főurak ugyanis a Múzeum utcára néző szárnyban élték hétköznapinak aligha mondható életüket – ide belépve úgy érezhetjük magunkat, mintha visszatértünk volna a 19. századba. A másik szárny, amely az egykori József, ma Reviczky utcára nyílik, századunkban hipermodern egyetemi épület, korábban viszont az istállókat és a cselédség lakhelyét találta itt a látogató. Akiket meghívtak ide, azok a hintójukon hajtottak át a mai egyetemi aulán, hogy a zöldellő belső udvarban kiszálljanak a járműből, és a főbejáraton sétáljanak be a lélegzetelállító fogadóterembe. Hazafelé pedig ugyanitt szálltak vissza a hintóba, hogy aztán elkocsizzanak a pár száz méterre található saját palotájukig, hiszen az egész környéket Palotanegyed vagy Mágnásfertály néven emlegették. A legnagyobb nevű arisztokrata családoknak – az Esterházyaktól a Zichyekig – mind itt állt a fényűző hajléka, némelyik famíliának több is.
A faragott szalon
De térjünk vissza a fogadótérbe! A lélegzetelállító jelző kicsit sem túlzás, hiszen a 13 méter belmagasságú hatalmas teret mindenhol faragott tölgy- és hársfa borítja, ebből van a kanyargó lépcső is, amely az emeleti helyiségekhez, a bálteremhez, az ebédlőhöz és a szivarszobához, valamint a család egykori lakóhelyiségeihez visz fel. De nem csak a Thék Endre nevéhez fűződő faragványok láttán kiáltottak fel a hölgyek és urak ámulatukban: a palota ugyanis modern vívmányokat is felvonultatott, légfűtés- és szellőzőrendszer, folyó meleg víz is volt benne.
A budapesti palota, ahol az angol trónörökös is járt – Ha a falak mesélni tudnának…
Ez is érdekelhet: Elképesztő történelem: Konstantinápoly épült Budapesten – szúnyogok okozták a vesztét
Pista gróf és a király
A városban legendákat meséltek a rezidenciáról és lakóiról. Már csak azért is, mert Károlyi István, „Pista gróf” a korabeli Pest egyik közkedvelt figurája volt.
„Nemcsak viseletét, például kockás nadrágját, sétapálcáját igyekeztek utánozni, de még a járását is próbálták lemásolni – meséli Mariann. – Az is köztudott volt, hogy cifrákat káromkodott, palotájában pedig olyan előkelőségeket látott vendégül, mint a későbbi VII. Edward angol király, aki trónörökösként többször is megfordult a Múzeum utcában. Bálozott a Lotz Károly mennyezetfreskójával díszített bálteremben, vacsorázott az ebédlőben, ahová a palota hat, különböző funkciójú konyhájából érkeztek a válogatott finomságok, és kortyolgatta a szivarszobában a család különleges bakator borát, amelyből Angliába is vitt magával.”
Botrányos házasság
A famíliát azonban a botrányok sem kerülték el. Fiuk, Károlyi György ugyanis egy Frank Boriska nevű színésznőt szeretett, és meg sem állt vele Amerikáig. A felbőszült apa az Újvilágba is követte a fiát, de a szerelmesek addigra már egybekeltek. Sajnos nem lett jó vége a házasságuknak. A párnak két kislánya született, egyiküket azonban tragikusan fiatalon elvesztették, miután visszatértek Magyarországra. Ezután a kapcsolatuk is tönkrement, Boriska pedig hosszú évekig pereskedett anyósával és apósával a tartásdíjért. A fennmaradt forrásokból úgy tűnik, hogy a „fizet, mint a Csekonics” kitétel ebben az esetben nem állta meg a helyét.
Korhű és modern
István gróf és Margit grófnő leánya, Károlyi Melinda azonban kifogástalan arisztokrata hölggyé cseperedett, akiben – akárcsak a palotában – a legkritikusabb kortársak sem találtak kivetnivalót. Miután Margit 1918-as halála után a francia nagykövetség működött az épületben, 1938-ban Melinda adta bérbe a palotát a Baross Szövetség Kereskedő Iparos és Rokonszakmák Egyesületének. A II. világháborúban súlyosan megrongálódott rezidencia többszöri funkcióváltáson ment keresztül, míg a 21. században szinte a semmiből építették újjá – a szivarszoba tapétáját például a szegélylécek alatt talált apró tapétadarabkák alapján restaurálták.
Margit grófnő valószínűleg elégedetten mosolyogna, ha látná, milyen korhűre sikerült a helyreállítás. Kikísérné a vendégeket a belső udvarba, majd elámulna az egykori cselédszárny elképesztő modernségén, például a beltéri zöldfalon. Amikor erre hagyjuk el az épületet, láthatjuk, milyen harmóniát alkot a múlt és a jelen 21. századi együttélése.
Ez is érdekelhet
Fotó: Imagine
