Dr. Tarczay Áron ügyvéd szerint a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény célja, hogy alkotmányos alapjoggá emelje a helyi közösségek önazonosságának védelmét, és ehhez megfelelő jogi eszközöket adjon az önkormányzatok kezébe.
„A jogalkotó lehetővé kívánja tenni, hogy a települések saját döntésük alapján szabályozhassák a beköltözéseket és az ingatlanszerzéseket. Ha azok a közösség hagyományait, társadalmi rendjét, értékeit vagy a fiatalok helyben maradásának lehetőségét veszélyeztetik. Az ingatlanszerzés joga általánosan megmarad, de a lakcímbejelentés feltételei és az elővásárlási jog gyakorlási sorrendje dönti el, hogy végül ki költözhet be” – mondja dr. Tarczay Áron.
Nem kötelező
Az önkormányzat nagy szabadsággal rendelkezik az alkalmazás tekintetében, vagyis maga döntheti el, alkalmaz-e jogvédelmi eszközt. Ha igen, azt milyen formában, milyen feltételekkel, milyen területekre vagy ingatlantípusokra.
„Az önkormányzat egyszerre több eszközt is bevezethet, és meghatározhat objektív vagy mérlegelést engedő feltételeket is. A döntéshozatalnál mérlegelni kell a település társadalmi és gazdasági folyamatait, a betelepülés pozitív és negatív hatásait, a közszolgáltatások terhelhetőségét, a helyiek életminőségét és otthonteremtési lehetőségeit. Továbbá a munkaerőpiaci igényeket, valamint a korlátozások arányosságát” – magyarázza az ügyvéd.
Ezeket olvastad már?
Kivételek a településvédelmi törvényben
Bizonyos személyek törvénynél fogva mentesülnek a tilalmak, korlátozások alól. Ilyenek például a helyi lakosok hozzátartozói, helyben születettek, állami/önkormányzati dolgozók, munkavállalás vagy tanulmányok miatt beköltözők, támogatott lakásvásárlók, egyházi dolgozók stb. Ezenkívül az önkormányzat további csoportoknak is adhat kedvezményeket.
Jogvédelmi eszközök
- Az önkormányzat rendeletben elővásárlási jogot biztosíthat az ingatlanok eladására olyan esetekben, amikor a vevő betelepülő vagy nem jogosult mentességre.
- Az elővásárlási sorrendben elsőként az önkormányzat (vagy annak kijelölt többségi tulajdonú cége) léphet a vevő helyébe, másodikként a szomszédos telek tulajdonosa, harmadikként pedig a településen már ingatlannal rendelkező személy.
„Az adásvételi szerződést nyolc napon belül a jegyzőnek kell megküldeni, aki azt közvetlenül vagy hirdetmény útján közli az elővásárlásra jogosultakkal. Nekik 30 napjuk van elfogadó vagy lemondó nyilatkozatot tenni; ha hallgatnak, az lemondásnak minősül. A nyilatkozatot írásban, bizonyító erejű okiratban kell megtenni, és tartalmaznia kell a jogosultság jogcímét. Ha több jogosult él a jogával, a törvényben meghatározott sorrend dönt, azonos ranghely esetén pedig az eladó választhat közülük.”
Az önkormányzatnak jogában áll rendeletben meghatározni, hogy egy betelepülő a településen egyáltalán létesíthet-e lakcímet, vagy csak bizonyos feltételek teljesítése mellett. A lakóhely vagy tartózkodási hely bejelentéséhez a fenti esetekben önkormányzati hozzájárulás szükséges.
Ezen túl az önkormányzat pénzbeli feltételt is támaszthat: rendeletben előírhatja, hogy a betelepülés hozzájárulás fizetéséhez kötött legyen.
Ahol már feltételekhez kötik az ingatlanvásárlást
Vannak olyan települések, ahol már éltek az önkormányzatok a törvény adta lehetőséggel, és rendeletet hoztak a településvédelemmel kapcsolatban.
Június 27-én Mezőkeresztesen alkották meg az első önazonosságvédelmi rendeletet, ami július elsején lépett hatályba. Ám nem volt hosszú életű a szabályozás, hiszen július 31-én a végrehajtási rendelet hiányában kialakult jogellenes helyzet miatt hatályon kívül helyezte azt az önkormányzat.
A második ilyen próbálkozás az újlengyeli önkormányzaté volt. A rendelet szerint a lakcím létesítéséhez 20 ezer forintos betelepülési hozzájárulást kell fizetni. Ezenkívül a lakcímet igénylőnek rendszeres jövedelemmel, legalább egy éve fennálló munkaviszonnyal kell rendelkeznie. Kritérium még – ami egyébként az országban elsőként jelent meg rendeletben –, hogy a képviselő-testület személyes meghallgatásán részt kell vennie az igénylőnek, és ott kedvező elbírálásban részesülnie.
Taktaharkány önkormányzata szigorú feltételekhez köti a településre való beköltözést: az új lakóknak középfokú végzettséget kell igazolniuk, és 50 ezer forintos hozzájárulást kell fizetniük, miközben az önkormányzat elővásárlási jogot gyakorolhat az ingatlanvásárlásoknál.
2025. szeptember 1-től nem létesíthet Pilis városban lakcímet az a büntetett előéletű személy, akit a bíróság emberölés, emberrablás, emberkereskedelem és kényszermunka, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény, kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása elkövetése miatt jogerősen elítélt. Aki a magyar nyelvet nem érti és nem beszéli, szintén nem létesíthet lakcímet.
Ezt is érdemes elolvasni
Fotó: AdobeStock
