Riport

Új szabályozás a gyermekvédelmi rendszerben: ez lesz innentől a csecsemők sorsa

Az utóbbi időben több olyan rettenetes hír is napvilágot látott, amikor csecsemőket, kisgyermekeket bántalmaztak. Ezt megelőzendő július 1-jétől módosult a gyermekvédelmi törvény. Dr. Husz Enikő Judit ügyvéddel néztük meg, hogy az 1997. évi XXXI. törvény módosítása mit is jelent pontosan. 
Anya újszülött gyerekét fogja

Már születése előtt

Abban az esetben, ha a gyermekjóléti alapellátás (családsegítő, védőnő, stb.) olyan körülményt tár fel, amely a születendő gyermek testi, értelmi, érzelmi, illetve erkölcsi fejlődését veszélyezteti, jelzi ezt a gyámhatóságnak. Amennyiben a hatóság megállapítja a veszélyeztetettséget, úgy dönt a születendő gyermek haza nem adhatóságáról, és megvizsgálja a gyámnak jelölt személy alkalmasságát.

„Mostantól tehát nemcsak a már megszületett gyermek veszélyeztetettsége esetén rendelkezik a hatóság, hanem a születendő gyermeket várhatóan érő veszélyeztetésre fókuszál, mintegy megelőző jelleggel” – magyarázza Dr. Husz Enikő Judit.

Mikor nem adják haza a babát?

„Erre a kérdésre csupán a törvény indokolása alapján tudunk válaszolni, ugyanis az eljárás pontos menetét szabályozó kormányrendelet még nem jelent meg. Az indokolás szerint a gyermekjóléti alapellátásban gondozott, válsághelyzetben lévő anya várandósságának legkésőbb a 31. hetéig a hatóságnak jelezni kell, ha veszélyeztető körülményeket tár fel, és azokat nem sikerül megszüntetni. Ennek alapján a család- és gyermekjóléti központ javaslatot tesz a gyámhatóság felé hatósági intézkedés megtételére.”

„Így a gyermek megszületésekor már hatósági döntés rendelkezik a gyermek haza nem adhatóságáról.”

– mondja az ügyvéd.

Anya újszülött gyerekét fogja

Felmerülő aggályok

Dr. Husz Enikő Judit szerint a szabályozás több szempontból aggályos.

„A jogszabály szövegét a megjelenés előtt nem bocsátották társadalmi egyeztetésre, így azt hivatalosan a szakma sem ismerhette meg, nem véleményezhette. Nincs végrehajtási rendelet, nem ismerjük sem mi, sem az alapellátásban, sem pedig a hatóságnál dolgozó szakemberek, hogy hogyan kellene eljárniuk.”

„Ez meglehetősen megnehezíti az egységes jogalkalmazást.”

„Kérdés, hogy mi történik, ha a várandósság nem volt gondozott, tehát az anya nem kerül az alapellátási szakemberek látókörébe? Mi történik, ha a várandósság 31. hete után mégis sikerül megszüntetni a veszélyeztető körülményeket? Félő, hogy a szakemberhiány miatt pont azok az esetek nem kerülnek látótérbe, ahol szükség lenne a hatósági intézkedésre, és helyette olyan családok esnek mondhatni áldozatul a hatósági intézkedésnek, ahol anyagi segítséggel orvosolható lenne a probléma.”

Ezt is érdemes elolvasni

Fotó: Adobestock