A Munka Törvénykönyve általánosságban nem tiltja a másodállást, ám vannak olyan szabályok, amelyeket mindenképpen be kell tartanunk. Dr. Kontra-Tremmel Katalin ügyvéd segítségével nézzük, mire kell figyelnünk. A másodállás lehet teljes- vagy részmunkaidős, és az is elképzelhető, hogy nem munkaviszonyban történik, hanem megbízási szerződéssel, vállalkozóként vagy egy gazdasági társaságban való közreműködéssel.
„A legfőbb korlát a munkáltató ún. jogos gazdasági érdeke, ami azt jelenti, hogy munkavállalóként nem folytatható olyan tevékenység, ami a munkáltató érdekeit veszélyezteti. A vezető beosztású dolgozót a törvény konkrétan kiemeli, és egyben ki is zárja számukra a további munkavégzést” – kezdi az ügyvéd.
Nem lehet hivatkozási alap
A vezetőkön kívül a munkavállalókra is vonatkozik, hogy munkaidőn kívül nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amivel a munkáltató jogos gazdasági érdekét veszélyeztetik.
„Gondoljunk itt arra, hogy mindkét munkaviszony kötelezettségekkel jár, nem hivatkozhatunk arra, hogy azért késtünk, vagy nem állunk munkába, mert a másik állásban túlórázni kellett, vagy túlságosan elfáradtunk. Egyes munkakörökben ennek akár kiemelt jelentősége is lehet” – mondja Katalin.
Összeférhetetlenség és versenytilalom
Fontos megemlíteni azt is, ha valaki a konkurenciánál szeretne másodállásban dolgozni.
„Ilyenkor szem előtt kell tartanunk a főállásunk összeférhetetlenségi és versenytilalmi szabályait, amelyeket már a munkaszerződésünkben is megtalálhatunk. A további munkavégzés szabályairól elsősorban a munkáltató felelőssége, hogy megfelelően tájékoztasson. Ezt megteheti akár a munkaszerződésben, de belső szabályzatban, utasításban is tájékoztathatja a dolgozókat” – folytatja a szakember.

Ami duplán jár, és ami nem
Minden állás ugyanolyan jogokkal is jár, így például a törvényben meghatározott alap- és pótszabadságra is minden munkaviszonyban külön-külön jogosultak vagyunk. A szabadság kiadását viszont a munkáltató határozza meg, és bár figyelembe kell vegye a dolgozó kérését, de ez nem jelenti a két munkahely szabadságainak automatikus összehangolását. Fizetésünket tekintve minden jogviszonyt külön-külön terhel adó- és járulékfizetés is, de emellett pl. a családi adókedvezmény másod-állás mellett is érvényesíthető.
Tájékoztatási kötelezettség
A munkavállalót szintén tájékoztatási kötelezettség terheli, vagyis el kell mondani a főnökünknek, ha másik állást is vállalunk.
„A legjobb, ha később is igazolhatóan, írásban értesítjük a vezetőt, mert a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása a munkaviszony megszüntetéséhez is vezethet” – magyarázza dr. Kontra-Tremmel Katalin.
A munkáltató alapvetően nem tilthat meg minden másodállást csak azért, mert nem tetszik neki, ha a dolgozó máshol is munkát végez. A munkáltató is köteles jóhiszeműen eljárni, és nem sértheti a munkavállalója jogos érdekeit.
Ez is érdekelhet
Fotó: Getty Images