Egyre több nőt vonz a tudományos élet. Közülük is a kivételes tehetségek támogatását tűzte ki célul a „L’Oréal – UNESCO A Nőkért és a Tudományért” kezdeményezés, melynek révén szeretnék elismerni, illetve ösztöndíjjal segíteni a hazai kutatónők munkáit. A 23. alkalommal megrendezett díjátadó gálának nem véletlenül a Magyar Tudományos Akadémia impozáns, neoreneszánsz épülete adott otthont október derekán. A díjakat odaítélő zsűri tagjai ugyanis akadémikusok, akik idén a következő három szakembert részesítettek a 7,5 millió forintos összdíjazású elismerésben.
Dr. Pipek Orsolya: Lassítaná az öregedés mértékét
Az ELTE Természettudományi Kara tudományos munkatársának fontos hitvallása van:
„Azt szeretném megmutatni a fiatal generációknak, hogy egy olyan szakmában, amit hagyományosan nem lányok művelnek, igenis lehet nekik is sikereket elérni, illetve érdekes témákon dolgozni.”
Orsolya ugyanis eredetileg fizikusként végzett, de ma már adattudományi módszerekkel dolgozik. Kifejlesztett egy szoftvert, melynek segítségével vizsgálja a DNS-ben rejlő titkokat, így képes rátalálni a benne rejlő elváltozásokra, illetve azonosítani az esetleges mutációkat. Az általa fejlesztett algoritmusok ráadásul milliárdos adathalmazokat képesek feldolgozni, százszor gyorsabban, mint a korábbi technológiák – így míg egy teljes emberi genom elemzése régen napokat vett igénybe, ma akár egy órán belül pontos eredmények születhetnek.
Ez a gyorsaság kulcsfontosságú a rákdiagnosztikában, ahol az algoritmusok segítenek az orvosoknak a személyre szabott terápiák kiválasztásában.
Ám a kutatásai túlmutatnak az onkológián: Orsolya vizsgálja a biológiai öregedés ütemét is, valamint olyan innovatív megoldásokon dolgozik, mint például a szennyvízminták genetikai elemzése.
„Édesapám fizikus volt, édesanyám orvos. Hároméves koromban ráböktem a Műszaki Egyetem épületére, és azt mondtam: oda szeretnék menni tanulni. Ez végül nem így alakult, mert apukám már ott dolgozott… A szüleim szakmáját ötvözöm kicsit, ami nagy büszkeséggel tölt el. Sajnos már nincsenek itt velünk, ezért úgy érzem, így tovább vihetem az ő kutatásaikat.”
Orsolya szerencsésnek tartja magát, mert rugalmas munkaidőben dolgozik.
„Így, ha épp síelni megyek, eszembe sem jut a hüttében felcsapni a laptopomat a császármorzsa mellé… Jógázom és úszom, esténként olvasok, és szeretek a Balatonon lenni.”
Három női példakép, akiket minden kislánynak ismernie kellene: Nők a tudományért
Ez is érdekelhet
Dr. Oláh Julianna: Felgyorsítaná a gyógyszerfejlesztést
A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett biomérnök ma már az intézmény kutatója, illetve tanára, aki számítógépes kémiai modellezést alkalmaz, hogy felgyorsítsa, illetve hatékonyabbá tegye a gyógyszerfejlesztést és az ipari folyamatokat. Csapatával a gyógyszerek lebomlását vizsgálja, az esetleges káros melléktermékeket, valamint az ételek és hatóanyagok kölcsönhatásait is, amelyek befolyásolhatják a terápiák hatékonyságát. Ezen túl környezetbarát megoldásokat keres a műtrágyagyártás energiaigényes folyamataira, és olyan molekuláris kapcsolókat kutat, amelyek új technológiák – például adattárolás és kijelzők – alapját adhatják.
Julianna nagyon büszke arra, hogy munkája révén háromszor is eljuthatott fél évre Belgiumba, és ott megismerhette a nemzetközi kapcsolatokban, a kulturális különbözőségekben rejlő gazdagságot.
„Számomra nagyon fontosak az emberi kapcsolatok, a fiatalokkal való kommunikáció éppúgy, mint az idősebbekkel való eszmecserék. Így tudunk egymástól a legtöbbet tanulni.”
A kutatónő azonban nem csak a hozzáállása miatt ilyen csodálatra méltó: civilben három gyerekét egyedül nevelő anyuka. Mint mesélte, szüleitől nagyon sokat tanult.
„Édesapámtól azt, hogy ne féljek új dolgokat kipróbálni, édesanyámtól pedig azt láttam, hogy a kutatói lét megfér az anyasággal. Én sem féltem gyerekeket vállalni, három lányom született. Igaz, az utóbbi öt évben egyedülálló szülőként sokkal több nehézséggel találtam magam szemben. Ám rájöttem: egy kutatócsoport és egy család vezetése hasonló tudást igényel. A szüleim segítségére mindig, mindenben számíthatok, van, hogy anyukám megy a gyerekekért az iskolába. Az estéket viszont mindig a lányaimmal töltöm, szeretünk közösen mémeket gyártani, vacsorát készíteni, társasozni…
Ha kell, hajnalban kelek fel, hogy a munkában utolérjem magam.”
Dr. Ana Martins: Megállítaná az idegsejtek pusztulását
Szegeden él, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Olyan természetes vegyületek hatásait vizsgálja, melyek lassíthatják a világszerte több mint egymilliárd embert érintő neurodegeneratív betegségek, így például az Alzheimer-, a Parkinson-kór és az ALS lefolyását. Konkrétan egy olyan molekula megtalálásán dolgozik, amely meg tudja előzni, illetve fékezni a bajt.
A portugál származású szakember 16 éve él a Tisza-parti városban, ahová a biokémikus doktorija miatt érkezett.
„A laborban ismertem meg a későbbi férjemet. A PhD megszerzése után végleg ideköltöztem, és itt alapítottam családot is. Két gyerekünk van, egy hétéves kisfiú és egy kétéves kislány. Szerencsére számíthatunk a nagyszülők segítségére – az én anyukámék is jönnek Lisszabonból, amikor szükség van rájuk. Nincs sok szabadidőnk, de a férjemmel évente legalább egyszer próbáljuk megoldani, hogy hódolhassunk a kedvenc közös hobbinknak, a búvárkodásnak.”
A természet közelségét itthon is keresi: családjával rengeteget sétálnak a Holt-Maros partján.
A biztos pont
Jakupcsek Gabriella a díjátadó háziasszonya – immáron 23 éve. Akkor sem kért helyettesítést, amikor kislányát várta, szinte mindenórás kismamaként is bábáskodott a ceremónia lebonyolításában.
Szöveg: Zellei Dóra
Fotó: L’Oréal
