Az Eleven hal tér közelében
„Sokan azt gondolnák, hogy a mai Budapest két része közül Buda az ősi, míg Pest a modern városrész” – kezdi a templom bemutatását Szekeres Júlia, az Imagine sétavezetője, aki azt is elárulja: a római hódítást leszámítva, a középkorban ez épp fordítva volt. A pesti oldalon már a tatárjárás előtt is város állt, míg a mai budai vár területe csak IV. Béla uralma alatt, a vész után kezdett fejlődni.
Amit ma Várnegyedként ismerünk, az volt maga a középkori város, ahol német, olasz, flamand polgárok is éltek. Itt, az – akkori nevén – Eleven hal tér környékén, azaz a piachoz közel épült a hivatalosan ma is a Budavári Nagyboldogasszony-templom nevet viselő, de már több száz éve Mátyás-templom néven ismert épület.
Koronázások, esküvők színhelye volt hatszáz évig
Károly Róbert 1309-es koronázása volt az első, amelyet itt tartottak, utolsóként pedig IV. Károlyt és feleségét, Bourbon-Pármai Zitát koronázták itt 1916-ban. Mátyás királynak mindkét esküvőjét itt celebrálták, ezután, illetve a Hunyadi-címert magán viselő Mátyás-torony építése után kezdték a köznyelvben Mátyás-templomnak nevezni az épületet.
Ferenc József és Erzsébet koronázásakor még nem volt meg a ma ismert arculata, a hófehér neogótikus külső a Schulek Frigyes vezette felújításnak köszönhető, amely 1873 és 1896 között zajlott.
A törököknek megjelent a Szűzanya
Mielőtt a törökök elfoglalták Budát, a templomukat féltő polgárok egy falfülkébe falazták a templom Mária-szobrát. Jól is tették, mivel a hódító törökök dzsámivá alakították az épületet, és hitüknek megfelelően eltüntették belőle az emberábrázolásokat. A török uralom alatt a szobor a falfülkében maradt, elrejtve a muszlimok elől.
„Amikor azonban Buda 1686-os, hatalmas ágyúzással és rombolással járó visszafoglalása idején egy lövés eltalálta a közeli lőportornyot, és az egész épület megremegett, a vékony falazás leomlott, és a bent imádkozó törökök döbbenettel látták meg maguk előtt a Szűzanyát. A források szerint ekkor döbbentek rá, hogy vége az uralmuknak” – meséli Szekeres Júlia.
A törökök meglátták a Szűzanyát és tudták, mindennek vége: titkok a 780 éves Mátyás-templomról
Ez is érdekelhet: Pénz lett volna rá, de nem lehetett nagyobb a bécsinél: 9 titok a meseszép Operaházról
A tűzvész után megint változott
Buda visszafoglalása után a jezsuiták láttak neki a templom rekonstrukciójának.
- A Mátyás-torony barokk hagymasisakot kapott, a templom két oldalára pedig épületeket húztak fel.
- A főbejárattal szembeni Szentháromság-oszlop talapzatán, épp a bejáratra néző oldalon ma is látható a templom ekkori képe.
- 1723-ban azonban egy tűzvészben hatalmas károkat szenvedett az épület, a toronysisak innentől nem is épült vissza, egyszerűen laposan befedték a tornyot.
- A templom melletti két épületet Schulek Frigyes bontatta el, hogy kialakítsa a tér mai képét.
Hírességek a szobortalapzaton
A Mátyás-templom mellett álló Szent István-szobor talapzatának díszítését alaposan szemügyre véve számos hírességet fedezhetünk fel. A templommal ellentétes oldalon például az éles szeműek megtalálhatják Liszt Ferenc ábrázolását, aki Ferenc József és Erzsébet koronázására szerezte a Koronázási mise című zeneművet.
A Halászbástya felé néző oldalon pedig Schulek Frigyes alakja is megjelenik: középkori ruhában egy templom makettjét nyújtja át Szent Istvánnak.
Felcserélhették a szobrokat
Az uralkodói párnak fenntartott Királyi Oratóriumba vezető bejárat fölött, amelyik a templom Halászbástya felé néző oldalán helyezkedik el, két szobrot láthatunk: Assisi Szent Ferencét és Árpád-házi Szent Erzsébetét. Nem nehéz kitalálni, hogy a szentek Ferenc Józsefre és Erzsébetre utalnak, azt viszont csak az avatott szem veszi észre, hogy a két szobrot felcserélhették.
Assisi Szent Ferenc szobra ugyanis egy rózsákkal díszített fülkében áll – ez a virág pedig köztudottan Szent Erzsébet jelképe. Szent Erzsébet fülkéje ezzel szemben puritánabb, férfiasabb. Ráadásul a szentek nem egymás felé, hanem „kifelé”, ellentétes irányba néznek, ezzel is ellentmondva a szokásos elhelyezésnek.
Azt azonban senki sem tudja, miért cserélhették meg őket.
Hunyadiak az oszlopfőn
A beltérben, a főkaputól balra, a Béla-torony aljában található Buda-pest legrégebbi, eredeti helyén talált és restaurált középkori kőfaragványa. Két csuklyás alak egy könyvre mutat a falpillér fejezetén – az ábrázolás valószínűleg az 1260-as években készülhetett.
A Lorettói-kápolna közelében egy másik oszlopfőn négy középkori fejet találunk. A hagyomány szerint ezek a Hunyadi család férfi tagjait ábrázolják. László feje vízszintesen fekszik, utalva ezzel korai halálára. A gyermekfej sokak szerint Mátyást ábrázolja, aki 15 évesen lett magyar király.
A tőlük balra eső oszlop egyik oldalán lévő szakállas-bajuszos fej ennek analógiáján Hunyadi János ábrázolása lehet. De ki az oszlop túlfelén lévő alak?
„Egyes elméletek szerint magát Zsigmond királyt láthatjuk itt. A Hunyadiak idején ugyanis erősen tartotta magát az a pletyka, hogy Hunyadi János valójában Zsigmond törvénytelen fia – ez a fajta királyi rokonság Mátyásnak is jól jött, hiszen a német–római császári trónon is szívesen Zsigmond nyomdokaiba lépett volna” – segít megfejteni a rejtélyt Szekeres Júlia.
Ezeket olvastad már?
Fotók: Getty Images, Imagine, Mátyás-templom
