Az óraátállítás 2026-ban is érvényben maradt. Idén március 29-én állunk át a nyári időszámításra, vagyis vasárnap hajnalban kell majd az órákat 2 óráról 3 órára kell előreállítani. Így egészen október 25-ig, amikor újra visszatekerjük az óra mutatóit a téli időszámításnak megfelelően, este tovább marad világos.
Tippek a könnyebb átálláshoz
Sajnos idén az óraátállítás nem a tavaszi szünetben, vagy a húsvéti hosszú hétvégén történik, ami megkönnyítené az átállást, de adunk pár tippet, hogy könnyebb legyen hétfőn reggel munkába, suliba indulni.
- Az óramutatók átállítása megzavarhatja a bioritmusunkat, fáradékonyabbak, ingerlékenyebbek és figyelmetlenebbek lehetünk. Ezért érdemes a szervezetünket fokozatosan hozzászoktatni, hogy március 29-től egy órával kevesebbet fogunk tudni aludni.
- A könnyebb átállás kulcsa a fokozatosság. Ha szeretnénk felkészíteni a szervezetünket, az óraátállítást megelőző napokban érdemes korábban feküdni és kelni, naponta 15 perccel.
- Este kerüljük a képernyőket és az alkoholt, mert könnyebben megzavarják a nyugodt alvást.
- Koffeines italokat inkább délig fogyasszunk.
- A mozgás is sokat segíthet, egy rövid, 15–30 perces séta könnyíthet az átálláson.
Mióta van óraátállítás?
- Az óraátállítás ötletét Benjamin Franklinnek szokták tulajdonítani, pedig elsőként George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő javasolta 1895-ben.
- Először 1916-ban az Osztrák–Magyar Monarchia és Németország vezette be, majd sok ország követte.
- A háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra, és a második világháború kitöréséig nem is merült fel, hogy újra bevezessék, de azonban a takarékosság érdekében több helyen újra bevezették.
- Magyarországon 1954 és 1957 között is alkalmazták, ezután 1979-ig a nyári időszámításra átállás megszűnt, és 1980-ban vezették be újra, ugyancsak villamosenergia-megtakarítás miatt.
A fényimádó postástól az óraátállításig
George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő az óraátállítás ötletét nem gazdasági megfontolásból, hanem saját élethelyzete miatt vetette fel. Főállásban postai alkalmazottként dolgozott, szabadidejében pedig szenvedélyesen gyűjtött és tanulmányozott rovarokat.
A nyári hónapokban munka után gyakran már nem maradt elég világos idő a megfigyelésekhez, ezért szerette volna „meghosszabbítani” a világos estéket. 1895-ben javasolta először, hogy a nyári időszakban állítsák előre az órákat – eredetileg két órával.
Célja nem a munkanap kitolása volt, hanem az, hogy több fény jusson a szabadidős tevékenységekre. Bár ötletét akkoriban különcségnek tartották, később ez lett a nyári időszámítás alapja.
Ez is érdekelhet
Fotó: archív, bbc
