Van az a pillanat, amikor egy szó hallatán megáll az idő. Nem azért, mert különösen szép vagy hangzatos, hanem mert egy egész eltűnt világot hordoz magában. Ilyen kifejezéseket használtak nagyszüleink a konyhaasztal mellett, az udvaron, a vasárnapi ebéd után, vagy csak úgy félmondatként, miközben tették a dolgukat.
Ma már legfeljebb egy idős rokon szájából halljuk őket, és gyakran csak sejtjük, miről is van szó.
Amit a nyelv megőriz
A régies magyar szavak nem dísznek születtek. Mindennapi helyzeteket neveztek meg: ügyetlen mozdulatokat, baráti együttléteket, családi viszonyokat, apró csínyeket vagy épp fegyelmező szigort. Ezek a kifejezések tapasztalatból jöttek létre, és nem könyvből tanulta őket senki.
Épp ezért különösen értékesek. A nyelvészek szerint az ilyen szavak a közösségi emlékezet részei: megmutatják, hogyan éltek, gondolkodtak, beszéltek az előttünk járó generációk.
Mennyit értünk még belőlük?
Ahogy változik a világ, úgy kopik a szókincs is. Egyre kevesebb helyzetben van szükség ezekre a szavakra, és egyre ritkábban hangzanak el maguktól értetődően. De az eltűnés nem jelenti azt, hogy ne lenne dolgunk velük.
Ha értjük őket, egy kicsit közelebb kerülünk ahhoz a világhoz is, ahol még természetes volt a kvaterkázás, az egzecírozás vagy a csángálás.
Az alábbi kvízben régies kifejezéseket találsz, amivel játékos formában idézheted fel azokat a szavakat, amelyek ma már ritkán kerülnek elő, mégis sokat mesélnek rólunk. Vajon hány jelentésre mondod azt: „ezt még a mamámtól hallottam”?
(Forrás: Fortepan / Chuckyeager tumblr)
Ezt is érdemes elolvasni
A kvízhez felhasznált képek forrása: Fortepan / Handa család / Vajda Márton / Gazda Anikó / Németh Tamás / Chuckyeager tumblr / Pálfi Balázs / Szilvási hagyaték / Lipovits Károly / Szalay Zoltán
