Könyvei a második legkeresettebb írások a Biblia után, de Agatha Christie saját élettörténete legalább olyan érdekes, mint a regényei. Poirot és Miss Marple megálmodója nemcsak írás közben volt furfangos, hanem a férfiak visszautasításában is. Akárcsak munkásságában, úgy a magánéletében is két nevet vésett örökre a szívébe: Archibaldét és Maxét.
Mindenkit elutasított
Ahogy a kis Agatha (lánykori nevén: Agatha Mary Clarissa Miller) fiatal nővé érett, édesanyja férjhez akarta adni. Az akkor előkelő férfiaktól hemzsegő Egyiptomba vitte, hogy bevezesse a randevúzás rejtelmeibe. Az egzotikus kairói út jó alkalom volt arra, hogy Agatha találkozzon a dúsgazdag arisztokrata családok fiaival, akik szintén vakáción voltak. Az utazás meghatározó volt az életében, hiszen minden este fényűző partikon mutatkozott, miközben a napjai a szépítkezésről szóltak, itt tanulta meg a nőiesség titkát. Ahogy anya és lánya hazaérkeztek Angliába, sorra mentek a házukhoz az udvarlók. Voltak köztük előkelő úriemberek, híres családok leszármazottai és egy gyerekkori ismerős is. Agatha mindenkit visszautasított, akkoriban még nem akart elköteleződni. Az udvarlók persze nem adták fel. A legmesszebb a gyerekkorából ismert Wilfred jutott, aki megkérte a kezét, viszont a lány az esküvő előtt megfutamodott, és később hallani sem akart a vőlegényéről.
Minden idejét az írásnak és az estélyeknek szentelte. Egyszerre került be az írók és az angliai gazdagok köreibe, és a sikerrel együtt jött az első komoly kapcsolat is.
Összetörték a szívét
Meghitt viszonyban élt egy ismerős család fiával, ám kiderült, hogy hozzá sem kötődött igazán, hiszen egy táncest alkalmával beleszeretett egy másik férfiba. A titokzatos személyt Archibald Christie-nek hívták, és pilótaként dolgozott. Valósággal elbűvölte a férfi személyisége. Megismerkedésük után két évvel összeházasodtak, és öt évvel később megszületett egyetlen gyermekük, Rosalind Christie. A pár rajongott egymásért, boldogok voltak, majd tizenkét év házasság után a férfi színt vallott felesége előtt: beleszeretett egy másik nőbe, és válni akart. A csalódott asszony még aznap összecsomagolt és elutazott, sosem látta többet egykori férjét. Egyetlen levelet hagyott maga után, amiben azt írta, hogy Yorkshire-be utazott a lányukkal. Közel két hétig semmit sem lehetett róla tudni, végül maga törte meg a hallgatást, amikor az emberek már attól féltek, hogy bánatában öngyilkosságot követett el. Sosem bocsátott meg a férfinak, szomorúsággal és haraggal a szívében mondta: „A lányok olyan ostobák, ha a szerelemről van szó – mintha számítana a szerelem. Egy év, két év, és vége a nagy szenvedélynek. Minden férfi egyforma!”
Társas magányban élt
A csúnya válás után sokáig egyedül élt. Több mint öt évig csak munkaügyben találkozott férfiakkal. És mint annyi mindent, az új szerelmét is a karrierjének köszönhette. Bűnügyi regényei kapcsán, egy közel-keleti utazás alatt ismerte meg a nála 14 évvel fiatalabb régészt, Max Mallowant, akivel azonnal összeházasodtak. Kívülről úgy tűnt, hogy a kapcsolatuk jól működik, Agatha is arról nyilatkozott, hogy a házassági nehézségek ellenére szereti a férjét.
„Ha valaki elég erős szerelemmel szeret, akkor hajlandó megfizetni érte, még ha csalódás és bizonyos fokú boldogtalanság lesz is az ára” – mondta, bár még nem sejthette, hogy ezzel megjósolja saját jövőjét. A fiatal férfi csak látszólag volt jó sikeres feleségéhez. Amikor az asszony elutazott vagy sokat dolgozott, akkor többször is megcsalta. A pár sosem adta be a válópert, mert Agatha kitartott Max mellett, de a bizalmát végleg elvesztette. Élete végéig tűrte, hogy a férfi másokkal is osztozzon a hitvesi ágyukon. Társas magányban, világhírű könyvek megírása után 85 évesen hunyt el. A megözvegyült Max később elvette az egyik szeretőjét, akivel az írónőt éveken át csalta.
Kiemelt kép: GettyImages
