Mióta az eszemet tudom, nagyon szeretek olvasni. Első olvasási emlékem az Egri csillagok volt olyan kilencéves koromban, aztán jöttek a pöttyös és csíkos könyvek. Majd anyukámék könyvei között felfedeztem az akkor még – 10-12 éves lehettem – „nem nekem való” olvasmányokat is, mint például a Szép asszonyok egy gazdag házban, és az Aranyszamár.
Ma is annyira természetesen a mindennapjaim része az olvasás, mint ahogy megiszom egy pohár vizet. Nem tudok úgy elaludni, hogy ne vennék a kezembe könyvet, legalább pár oldal erejéig. Most is, mielőtt leültem a géphez, Carsten Henn: A könyvsétáltató című könyvét olvastam, amely részben az olvasás, a könyvek adta örömről szól.
Mostanában sok szülő panaszkodik arról, hogy nem olvas a gyereke! Legutóbb egy könyvtárban rendezett közönségtalálkozón ez is szóba került. Természetesen akkor is elmondtam, hogy a gyerekek sok mindenben követik a szüleiket, például abban is, ha látják, apa-anya olvas, akkor a gyerek is hamarabb vesz kézbe egy könyvet. Mert hogy a barátnőmet idézzem: „Nem mindegy, hogy egy családban egy fél tégla, vagy egy Thomas Mann kötet esik a gyerek fejére!”
Egy anyuka hozzászólt, hogy az ő gyermeke is olvas, de számítógépen, és inkább tudományos érdekességeket, információkat. Igen, ez is több a semminél, de a szépirodalom az, ami sok mindenre megtanít, és ami hozzásegít ahhoz – egyebek között –, hogy az érzelmi intelligenciánk is fejlődjön.
Egy könyvtári szakembertől hallottam egy konferencián, hogy mikor és hogyan is lenne ideális a kisgyerekeket az olvasáshoz szoktatni. Bármilyen hihetetlen, már 3-4 hónapos korban kell kezdeni! Az anyuka ölbe veszi a kicsit, együtt nézegetik a színes képeket a könyvben, olvassa a ritmusos kis versikéket, szövegeket, és mindez tudat alatt olyan érzéseket kelt a kisgyermekben, ami később meghatározza az olvasáshoz való viszonyát. Hadd idézzek egy részletet, a fent említett, A könyvsétáltató című könyvből: „Tudod, az emberek egyre kevesebbet olvasnak. Holott a könyvek embereket, történeteket foglalnak magukban. Minden könyvben dobogni kezd egy szív, mikor valaki olvassa, mert az illető szíve rákapcsolódik.”
Szeretettel: Judit
(Kiemelt kép: Olajos Piroska)
