Nyár van, és ez nemcsak a nyaralás időszaka, hanem egy jó ideje már az esküvők főszezonja is. Régen, főleg falun, az esküvőket inkább ősszel tartották, amikor már befejezték a földeken a munkát, így volt idő ünnepelni, mulatozni. Annak idején mi is sok lakodalomba voltunk hivatalosak, hiszen a szüleimet nagyon tisztelték, szerették a falubeliek. Az volt a szokás, hogy néhány nappal korábban a lányos házhoz elvittünk egy pár csirkét-tyúkot, néhány kiló lisztet, cukrot, meg vagy két tucat tojást. Magára az esküvőre pedig tortát, egy demizson bort, és persze még ajándékot is. Apukám zsebében pedig ott lapult a menyasszonytáncra való pénz. Mire eljött a nagy nap, kisütötték az aprósüteményt, amit a lakodalmi menet magával vitt, és ezzel kínálgattak a bámészkodóknak, egy pohárka bor kíséretében. A nagy napon hajnaltól sütöttek-főztek az asszonyok, hogy majd este senki ne maradjon éhen. A mulatság legtöbbször az udvaron felállított sátorban zajlott kivirradtig. Akkor sokkal egyszerűbb volt minden.
Manapság kész vagyonba kerül esküvőt szervezni. Nem könnyű a fiatal párnak, és persze a családjuknak sem előteremteni az esküvőre valót. 80-100 főnél bizony akár 5–8 millió forintba is belekerülhet, vagy még többe. Csöndben jegyzem meg, észszerűtlen ennyi pénzt egy estére elkölteni. Ezt természetesen mindenki maga dönti el. De nem könnyű a meghívottak dolga sem. Először is érdemes felmérni, manapság mit és milyen értékben illik ajándékozni. Vannak, akik ajándéklistát állítanak össze, ez persze praktikus segítség, de így elvész a meglepetés öröme. Ma már az ifjú pár a legtöbb esetben pénzt kér, mégpedig azért, hogy így teremtsék elő a költségekre valót. És itt kezdődik a vendég tanácstalansága, hogy jó, de mennyi az annyi. Azt mondják, hogy az esküvő becsült árából érdemes kiindulni, de ezt vajon honnan is lehetne megtudakolni. Talán könnyebb azt kipuhatolni, és kiindulni abból, hogy a saját fogyasztásunk mennyi.
Ha végképp nem vagyunk biztosak magunkban, készítsünk elő a borítékban egy összeget, amit a lehetőségeink megengednek, majd az eseményen néhány koccintás között tapintatosan felmérjük a „piacot”, és ha mégis kevés az előkészített összeg, egy kicsit megtoldhatjuk.
Szeretettel: Judit
Endrei Judit többi írását ide kattintva tudja elolvasni.
