Aki már ismer, az tudja, hogy alapvetően derűs személyiség vagyok. Talán így születtem, de az is igaz, magam is törekszem arra, hogy a nehéz helyzeteket is mihamarabb megoldjam, ne engedjem meg azt a luxust, hogy sokáig benne maradjak, nem túl elegáns kifejezéssel élve, benne tocsogjak. Az emberek többnyire mosolygósan látnak, ami persze nem azt jelenti, hogy mindig a rózsaszín felhő szélén üldögélnék, és csak lóbáznám a lábam. De miért is kezdtem erről mesélni?
Az ünnep utolsó napjaiban az egyik közösségi oldalamon egy rövidke bejegyzést ejtettem meg. Akkor már napok óta köd, szürkeség vett körül, elmúlóban volt az ünnep is, szóval nem éppen derűsen üldögéltem a gép előtt. Charlie Chaplintől vettem kölcsön egy idézetet: „A nap nevetés nélkül elvesztegetett nap.” Majd azzal folytattam, még van egy kis időm a napból, hogy valamivel jobb kedvre derítsem magam.
Bűntudat helyett jó kedv
Nem maradtam magamra ezzel a kicsit borongós hangulattal – lám, azért a Facebooknak is vannak pozitívumai –, hamar jöttek a kommentek, mindegyiket azzal a céllal írták, hogy jobb kedvre derítsenek. Sikerült is, mert ahogy néztem, olvasgattam őket, máris elmosolyodtam. Ám az egyik hozzászólás arról szólt, hogy az illető majdnem lelkiismeret-furdalást érez, mert neki bizony nagyon jó napja van, elment moziba, és nagyon kellemes, szórakoztató magyar filmet nézett meg. No, ezen is elmosolyodtam, és sikerült egy igen bölcs – ezt vegyük öniróniának – választ adnom neki:
„Soha ne furdaljon a lelkiismeret, ha neked jókedved van, másnak meg nem, mindenki a maga jókedvéért felel!!!”
Bevallom, megtetszett ez a gondolat – nem baj, hogy az enyém –, azóta tovább gondolkoztam ezen. Hiszen saját boldogságunk és jókedvünk megélése nem bűn, még akkor sem, ha mások éppen nehézségekkel küzdenek. Mind felelősséggel tartozunk a saját érzelmi állapotunkért, és nem szabad hagyni, hogy a bűntudat megakadályozza a boldogságot, amikor az őszintén és természetesen jelen van. Ez nem azt jelenti, hogy érzéketlenek lennénk mások iránt, inkább azt, hogy az együttérzés és a saját boldogság megférhet egymás mellett.
Szeretettel: Judit
