Hogy lelkesen belekezdtem más nyelvekbe is, ennek nyomai fellelhetők a könyvtáramban, van spanyol, olasz, német, sőt szerb–horvát nyelvkönyv is. Aztán elterelt az élet, de biztosan a szorgalmam sem volt elég a nyelvtanuláshoz. Példaképem volt Lomb Kató, aki 16 nyelven dolgozott, írt, fordított, tolmácsolt. Ez a nyelvzseni remek könyveket is írt, érdemes elolvasni.
A nyelv születéséről szeretnék mesélni. Sokféle elmélet létezik, a hozzám közelebb állók közül választok néhányat. Sok tudós egyetért abban, hogy először valamilyen gesztusnyelv létezett, a siketek mai jelnyelvének primitív őse. Az „első” emberi nyelv feltehetően a még ma is használt mutogatásból, gesztusokból fejlődött tovább a hangképzés irányába.
Evolúció és emberi agy
Az egyik legelterjedtebb megközelítés az, hogy a nyelvek fokozatosan, az emberi evolúcióval párhuzamosan alakultak ki. Az emberi agy, különösen a beszédért és nyelvért felelős területek az evolúció során egyre kifinomultabbá váltak. Kezdetben talán csak egyszerű hangokat vagy gesztusokat használtak a „beszélgetésre”, majd ezek idővel bonyolultabbakká váltak. Később, a fejlődés folyamán bonyolultabb közösségekben éltek és dolgoztak az emberek, a nyelv fejlődése pedig lehetővé tette számukra, hogy kifejezzék a gondolataikat, érzelmeiket.
Létezik egy olyan elmélet is, mely szerint a vadászat, a gyűjtögetés során elengedhetetlen volt a gyors és hatékony kommunikáció, hogy közösen végezzenek el feladatokat, vagy védjék meg magukat a veszélyekkel szemben. A nyelvek később családokra bomlottak, a legelterjedtebb elmélet szerint az emberi nyelvek egy közös ősi nyelvből származhatnak, amely több millió évvel ezelőtt létezett. A nyelvek idővel elágaztak, és különböző nyelvi családokat alkottak. Becslések szerint ma a világon kb. 6500-7000 nyelv van, ebbe persze beletartoznak olyanok is, amiket már csak néhány százan beszélnek. Beszélhetünk akárhány nyelvet, a legkedvesebb mégis az édes anyanyelvünk.
Szeretettel: Judit
Endrei Judit többi írását ide kattintva tudod elolvasni.
