Ghost: A szerelem nem ér véget egy gyilkossággal
Ebben az 1990-es filmtörténeti klasszikusban Patrick Swayze egy meggyilkolt férfi szellemeként próbálja kideríteni, ki ölhette meg, és szeretné ezzel megvédeni a menyasszonyát, akit Demi Moore játszik. Samben olyan erősen lángol a szerelem, hogy nem tudja itt hagyni a földi világot, a párja, Molly közelében marad, és mindent elkövet, hogy segítsen neki.
A romantikus történet arra is rávilágít, hogy milyen nehéz felfognia a helyzetet annak, akit váratlanul ér a halál, és az itt maradt hozzátartozónak is milyen nehéz megbirkózni azzal, hogy akit elvesztett, nem távozik el teljesen. Ebben segít nekik a különös médium, Oda – őt Whoopi Goldberg játssza –, aki közvetíteni kezd közöttük.
Szitakötő: Túlvilági jelek a kórházból
A 2002-ben bemutatott romantikus drámában a Kevin Costner alakította dr. Joe Darrow képtelen elfelejteni a feleségét, Emilyt, miután az asszonyt baleset érte és meghalt Venezuelában, ahol önkéntes vöröskeresztesként dolgozott. A holtteste fél év után sem került elő.
A férfi gyásza nem enyhül: sőt egyre többször jut eszébe Emily, egyre több és különösebb jel emlékezteti rá. Nyomozni kezd, és szorongása tovább növekszik, amikor találkozik a nő régi betegeivel, rákos gyermekekkel az onkológián. Itt szembesül az elbeszéléseikből a halálközeli élménnyel és egy különleges látomással a feleségéről.
Megszállott kutatása során nem e világi dolgokkal találja szemben magát, mintha a nő üzenne neki másokon keresztül. Senki nem hisz neki, és már ő maga is kételkedni kezd a saját ép elméjét illetően. A film üzenete, hogy ha erősek a megérzéseink, ne menjünk el a jelek mellett, akkor sem, ha őrültségnek tűnik, mert minden okkal történik. Illetve, amit maga a rendező, Thomas Peter Shadyac megfogalmazott:
„Szűk látókörre utalna, ha azt gondolnánk, hogy csak az a realitás, amit a szemünk lát, a kezünk érez.”
Ezeket olvastad már?
Komfortos mennyország: Párhuzamos világok
Remény a másvilágról: ez az 5 legszebb és legrejtélyesebb szellemes film karácsonyra
A 2009-es film Alice Sebold The Lovely bones című regénye alapján készült. A tizennégy éves Susie Salmon egy napon nem érkezik haza az iskolából. A család (édesapját Mark Wahlberg, az anyját Rachel Weisz, a nagymamáját Susan Sarandon játssza) aggódni kezd, és kétségbeesve keresik, de nem találják.
A rendőrség kinyomozza, hogy Susie gyilkosság áldozata lett, ám a tettest nem sikerül elfogni. Közben kiderül, hogy a kislány a föld és a mennyország között ragadt, onnan tekint le a családjára, melyben mindenki a maga módján próbálja feldolgozni a tragédiát
Susie látja, ki volt a gyilkosa, miközben találkozik a többi áldozattal is. A film azontúl, hogy elgondolkodtat, milyen lehet egy ilyen rettenetes tragédiát feldolgozni a családnak, alternatívát mutat, hogyan futhat párhuzamosan a földi világ a „függöny mögött” rejlő másikkal.
Megszólítaz éjszaka: A vészjelző Molyember
Egy nyugat-virginiai kisvárosban éjszakánként óriási szárnyas teremtmények jelennek meg a házak között. John Klein (Richard Gere), a feleségét gyászoló újságíró a helyszínre utazik, ahol megdöbbenve tapasztalja, hogy a fura, vörös szemű lények olyanok, mint amiket két évvel azelőtt, a haldokló felesége rajzolgatott. A történetet a valóság ihlette, 1966 és ’67 között ugyanis többen látták a – kinézete miatt – Molyembernek elnevezett lényt Point Pleasantben.
A feltűnése megelőzte a város 46 emberéletet követelő katasztrófáját, mely a filmben is szerepel: egy autókkal teli híd leszakadt, az emberek a jeges vizű folyóba zuhantak. Az észlelések a tragédia után megszűntek, és elterjedt, hogy a lény talán azért tűnt fel, hogy figyelmeztesse a lakókat a veszélyre.
A városka azóta is büszke az entitására, 2002 óta megrendezik a Molyember Fesztivált, 2003-ban szobrot emeltek neki. A film után ott zakatol a nézőben a kérdés: tényleg figyelmeztethetnek minket a katasztrófák előtt egy másik világból? És hogyan léphetnek kapcsolatba velünk, ha nem értjük őket?
Hatodik érzék: „Anya, valaki van a szobámban, te nem látod?”
Miért lát egy kisfiú olyan embereket, akiket a többiek nem? Miért vele akarnak beszélni, tőle kérdezni? A lények szólnak hozzá, megérintik, kérésekkel bombázzák, de valahogy a többi ember, még az édesanyja sem akarja elhinni neki, hisz mások nem látják.
Az egyetlen, aki megérti, és akiben bízhat az a Bruce Willis alakította Malcolm Crowe gyermekpszichológus, akit egy korábbi kezeltje hasba lő, és ő az eset után más városba költözik a feleségével, hogy felejteni próbáljon.
A nálunk 2000-ben bemutatott film azt boncolgatja, hogy amikor egy kisgyerek olyan lényeket lát, amiket mi, felnőttek nem, akkor nem biztos, hogy hazudik, vagy hogy valami baj lenne vele. Érdemes odafigyelni rá, és hagyni, hogy kibeszélje magából, és megértően fordulni felé.
fotók: Adobe Stock, archív
