Régen Budapest utcáin bárki találkozhatott volna egy humoros, mindig feltűnő férfival, akinek hatalmas orra volt a védjegye. Ő volt Faragó Géza, akit a korabeli sajtó csak a magyar Alfons Mucha névvel illetett. Az emberek ugyanis csodájára jártak szecessziós plakátjainak és karikatúráinak – írja az Újságmúzeum.
Rossz gyerek volt
Faragó 1877-ben született, egy jómódú család gyermekeként. Már kiskorában rajongott a rajzolásért, méghozzá annyira, hogy szülei rendre kiborultak, amikor a lakás falait díszítette ki firkáival. Gyerekkorára később így emlékezett: „Nagyon jó gyerek lehettem, mert apám akasztófavirágnak, a házmesterünk pedig emberi állatnak becsmérelt.”
Tízévesen kirúgták az iskolából, mivel tanítás után mindig a lóversenypályán időzött. Érdekesség, hogy épp egy rajz buktatta le, amin kedvenc zsokéja szerepelt. Szülei ekkor a Goldberger-féle kékfestőgyárba küldték inasnak, majd elengedték Párizsba tanulni festészetet. Itt találkozott a szecesszió ünnepelt mesterével, Alfons Mucha grafikussal, aki tanítványai közé fogadta az ifjú festőt. Két év múlva hazatért, és a Nagykorona utca 32. szám alatt rendezte be műtermét.
Sztár és botrányhős
A szecesszió elfeledett nagymestere: Faragó Géza tehetségéről és hatalmas orráról vált ismertté
Idővel itthon egyre több felkérést kapott plakátokra, miközben karikatúráival is elvarázsolta a közönséget. A kritikusok azonban gyakran kíméletlenek voltak vele. 1905-ben Kürthy György így írt róla: „Faragó Géza-féle szörnyszülött rajzokról nem találja ki mindenki, hogy azok a nullánál is kisebb értékűen, szemfényvesztő, a publikum tudatlanságát kihasználó, pusztán üzleti spekulációk.”
Egy alkalommal például a Király Színház felkérésére elkészített egy plakátot a Makrancos hölgy című előadáshoz, melyen a katonatiszt arca állítólag Ferenc József császárra hasonlított. A rendőrség elkobozta az összes plakátot, így hát Faragó egyszerre lett sztár és botrányhős.
Ezt olvastad már?
A népszerűség csúcsán
1920-ban népszerűsége csúcsán a karikatúrái minden árverésen pillanatok alatt többszörös áron keltek el. Faragó közel az ötvenhez így fogalmazta meg életszemléletét: „Ne a közönség nevelje a művészt, hanem a festő tanítsa látni, oktassa jó képeivel a közönséget. Törekszem a tökéletesség felé, de miután 361 éves nem leszek, ezt elérni nehezen fogom.” Ekkor már külföldön is sikereket aratott. Londonban például egy évig játszották azt a balett előadást, amihez ő tervezte a díszleteket.
Tudtad?
Faragó magánélete is mozgalmas volt. 1910-ben feleségül vett egy fiatal hölgyet, de a kapcsolat végül válással végződött. Később újra megházasodott, felesége Talabér Emma lett, és született egy közös kislányuk is, Kitty.
Utolsó napjai
1928 szeptemberében, Berlinből hazafelé tartva meghűlt, ágynak dőlt, végül hamar tüdőgyulladást kapott. Élete utolsó pillanataiban kislánya mosolygó arca nézett rá. Faragó Géza 51 éves korában örökre elaludt. Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra, temetésén ott volt az egész művészvilág. A magyar szecessziós plakátok nagymesterét azonban lassan elfelejtette Budapest, még akkor is, ha egy-egy plakátra talán a mai napig emlékszünk.
Fotó: Wikipédia
