Szombat este egyetlen mondat mindent megváltoztatott: amikor Miller Dávid kimondta, hogy a nézők szavazatai alapján Tyukodi Béla, azaz Belano nyerte a 2025‑ös X‑Faktort, a fiatal rapper élete 180 fokos fordulatot vett. Az „év hangja” cím mellé 36 millió forintos fődíj is járt, mégsem dönt úgy, hogy azonnal hátat fordít a civil életének. Sőt: raktárosként továbbra is bejár dolgozni, „hogy ne felejtse el, honnan jött”. A győzelem utáni napokban a családról, a támogatás hiányáról és a józanságról is beszélt.
„Az örömöt azokkal osztom meg, akik a legelejétől mellettem voltak”
Belano nem a Németországban élő rokonaival ünnepelt. Gyerekkora nagy részét az édesapjával kint töltötte, ám a mostohaanyjával feszült volt a viszonya, és idővel haza is költözött. Ma sem érzi úgy, hogy újra kellene építeniük a kapcsolatot, főleg, mert a legnehezebb időszakokban nem keresték őt.
„Ha valaki a mélyponton nem kérdezi meg, mi van veled, ne a siker idején akarjon részt kérni belőled” – foglalta össze tömören az álláspontját a Blikknek. Nem mutogat, nem dramatizál: elismeri, hogy az eltávolodásban neki is volt része, de a támogatás hiányát nem söpri szőnyeg alá.
Raktárból a színpadra és vissza (is)
A tehetségkutató döntője látványos csúcspont volt, de Belano szerint a mindennapi munka is érték. Raktárosként évekig ebből élt, a fizikai munka fegyelmet, ritmust adott neki, és szerinte most, a hirtelen jött figyelem közepette ez a legjobb ellenszer a „elszállás” ellen. Azt mondja, időnként visszajár majd a raktárba, „terápiaként”: megfogni a dobozt, beszívni a hűvös levegőt, leolvasni egy vonalkódot, ez mind emlékezteti arra, honnan indult, és kikkel osztotta meg a legszűkösebb napokat.
Ez is érdekelhet
Mit kezd egy 36 milliós fődíjjal?
A hirtelen érkező pénz könnyen elcsavarja az ember fejét, Belano azonban láthatóan listával készült. Nem villámgyors költésekben gondolkodik, hanem karrierépítésben: stúdióidő, profi csapat, klipek, koncertekhez szükséges háttér, és minden, ami az önazonos, felépített jelenléthez kell. Azt is leszögezi, hogy a barátainak és a „régi harcostársaknak” hálás, de nem pénzzel akarja visszaadni, amit tőlük kapott: inkább munkával, lehetőséggel, közös utakkal.
Család, amely nem kért, és hazaút, amely visszahívott
A külföldi évek alatt Belano megtapasztalta, milyen érzés idegennek lenni valahol. A németországi időszakban szerzett tapasztalatok – az iskolai, nyelvi, közösségi ütközések – később a szövegeiben is visszaköszöntek.
Aztán, amikor a családi kapcsolatok feszültsége elviselhetetlenné vált, hazahúzott a szíve. Magyarországon barátok, kollégák, egy kiszámítható ritmus és a zene közössége várták. Most, hogy győzött, nem a meg nem élt családi pillanatokat üldözi, hanem azt a közeget építi tovább, amelyik minidig hitt benne.
„A siker nem mentesít a munkától”
Belano története egyszerre mese és munkanapló. A nagy pillanat mögött ott vannak a hosszú műszakok, a fülben doboló ritmusok a raktár zajában, a jegyzetek a telefonban, a próbák a barátok nappalijában, és a kis győzelmek, amikor egy sor „helyre kattan”. A mostani siker épp azért hihető és szerethető, mert nem cserél fel mindent azonnal: a rapper nem menekül a hétköznapokból, hanem viszi magával őket a stúdióba és a színpadra is.
Mi jön most?
Döntő után jön az, ami igazán megmutatja egy előadó súlyát: dalok, koncertek, találkozások. Belano már most keresi az egyensúlyt a nyers, utcai hang és a nagy színpad szabályai között. A stabil csapat, a tudatos építkezés és a nyitott, mégis védett magánélet lehetnek azok a kapaszkodók, amelyek hosszú távon is a helyén tartják. A rajongóknak azt üzeni: marad az az arc, akit megszerettek — csak most már nagyobb hangon, nagyobb fényben.
Fotó: RTL
