„A környezetünk változásai folyamatos alkalmazkodásra kényszerítik, sokszor megterhelik a szervezetünket” – világítja meg az időjárás-érzékenység hátterét dr. Pintér Ferenc meteogyógyász, a Meteo Klinika igazgatója. – Változások alatt természetesen nemcsak az időjárási jelenségeket értjük, hanem minden olyasmit, amihez a testünk alkalmazkodni próbál: a bennünket érő stresszt, a légszennyezettséget, a rendszertelen életmódot, az egészségtelen étrendet. De természetesen az időjárási tényezők, például a hőmérséklet-ingadozás vagy az időjárási frontok is ide tartoznak.”
Szakértőnk szerint sok embernek viszonylag könnyen, észrevétlenül megy ez az alkalmazkodás, mások azonban megszenvedik a változásokat. Elsősorban azok veszélyeztetettek, akik stresszes életet élnek, kimerültek, túlterheltek, nem táplálkoznak egészségesen, nem mozognak eleget, és úgy általában eltávolodtak a természettől – de az idősebb kor, vagy a szervezetet terhelő betegségek is hajlamosíthatnak az időjárás-érzékenység tüneteinek a kialakulására.
Minden harmadik ember szenved tőle
Az, hogy egyes időjárási változásokra, például a frontokra vagy az évszakok váltakozására sokan kellemetlen tünetekkel reagálnak, nem újdonság. Szakértőnk szerint már az ókori görög orvos, Hippokratész is leírta ezt a jelenséget. Mostanában azonban egyre több az időjárási jelenségekkel összefüggő, súlyos tünetekkel küzdő ember, sokaknak pedig egészen komoly mértékben rontja az életminőségét ez a helyzet. Dr. Pintér Ferenc szerint a magyarok 35 százalékát is érintheti az időjárás-érzékenység. A leggyakoribb tünetek a fejfájás, a vérnyomás-ingadozás, a feszültség, az idegesség, a fáradtság, a figyelmetlenség, az alvásproblémák, de sok más tünet mellett akár rosszullétek vagy pánikszerű érzetek is előfordulhatnak.
„A mai felfokozott és a természettől elszakadó életmód, az általános stresszkörnyezet romlása, valamint az, hogy a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebbekké válnak az időjárás változásai, erőteljesen megterhelik az emberi szervezetet” – ad magyarázatot az időjárás-érzékenyek számának növekedésére a szakértő.
Dr. Pintér Ferenc azt is hozzáteszi: az, hogy már kisgyermekkortól zárt, légkondicionált helyen töltjük szinte az egész napunkat, és keveset vagyunk a természetben, azzal is együtt jár, hogy a gyerekek közt is egyre többen küzdenek az időjárás-érzékenység tüneteivel.
Személyre szabott terápia
Dr. Pintér Ferenc szerint azonban azoknál, akiknél a szervezet alkalmazkodóképessége esetleg már súlyosabban felborult, a fent említett életmódi változtatások sajnos nem fogják kiküszöbölni a problémát. Nekik alapos, személyes kivizsgálásra van szükségük. A helyzetet nehezíti, hogy az általános orvosi gyakorlat nem foglalkozik az időjárás-érzékenység problémájával, ezért sok beteg hallhatja, hogy „nincs mit tenni, ezzel együtt kell élni”. Érdemes olyan szakembert keresni, aki szakértő az időjárás-érzékenység témakörében, és megfelelő eszközökkel tudja alaposan kivizsgálni a mögöttes okokat. Csak így van mód az egyéni problémát célzó kezelésre.
Az életmóddal enyhíthetünk a panaszokon
A meteogyógyász szerint ahogyan nincs két egyforma időjárás-érzékenység, úgy nincs mindenkire érvényes gyógymód sem. „Ahogy az orvostól nem tudunk mindenre jó »betegség elleni« tablettát kérni, úgy nincs mindenkinél hatásos kezelés az időjárás-érzékenység tüneteire sem.” Enyhébb panaszok esetén mindenesetre érdemes megvizsgálni az életmódunkat, és abban segíteni a szervezetünket, hogy képes legyen jobban alkalmazkodni a külső tényezők változásaihoz.
- Fontos, hogy eleget aludjunk, és változatosan, egészségesen táplálkozzunk, minél több zöldséget, gyümölcsöt fogyasszunk.
- Jó, ha ügyelünk a B-, C-, D-, E- és K-vitaminok, valamint egyes ásványi anyagok, például a kalcium és a magnézium megfelelő mennyiségű fogyasztására, lehetőleg természetes formában. Épp ezért érdemes minél több banánt, almát, szőlőt, olajos magvakat, tojást, hüvelyeseket, halakat enni.
- A folyadékfogyasztás is nagyon lényeges, napi legalább 2-2,5 liter vizet vagy cukormentes gyógyteát mindenképpen igyunk meg.
- A mozgás is javítja a szervezet alkalmazkodóképességét, napi legalább fél órát töltsünk valamilyen élvezetes mozgásformával. A természettel való kapcsolatunkat is jó, ha helyreállítjuk: erre a legjobb a szabadban végzett testmozgás, séta, amely az időjáráshoz való alkalmazkodásunkat is segítheti. A mozgás – különösen a szabadban végzett – a stressz kezelésében is szerepet játszik, de más technikákat is érdemes elsajátítanunk.
- Természetesen nem lehet teljesen kiiktatni az életünkből a feszültséget, de ha hallgatunk a testünk jelzéseire, tudhatjuk, mikor van szükségünk több szabadidőre, pihenésre.
Világújdonság: fénnyel és hanggal!
A Meteo Klinikán helyet kaphat az Európai Unió támogatásával, 25 év kutató-fejlesztő munkával kidolgozott, világújdonságnak számító dinamikus fény- és hangstimulációs terápia is, amely a vegetatív idegrendszer egyensúlyát támogatja. Dr. Pintér Ferenc szerint – bár nem mindenki számára alkalmazható ez a módszer – az alapos kivizsgálás alapján személyre szabottan elkészített kezelő-programok eredményesek lehetnek az időjárás-érzékenység kezelésében.
Fotó: Gettyimages
