Egész napos ülés, állás, hosszú utazás után gyakran előfordul, hogy estére bedagad a lábunk. Ez nemcsak azért gond, mert nem igazán vonzó látvány, vagy mert kellemetlen érzés lehet a húzódás, feszülés, nehézláb-érzés, hanem azért is, mert a lábdagadás komoly betegséget is jelezhet. Dr. Forgács Sándor, a Medoc Klinika érsebész főorvosa segítségével utánajárunk, milyen betegségek állhatnak a háttérben, mikor szükséges azonnal orvoshoz fordulni, és mit tehetünk a megelőzés, illetve a tünetek elkerülése érdekében?
Hirtelen vagy hosszabb ideje
Számtalan oka lehet a lábdagadásnak, de alapvetően két esetet érdemes megkülönböztetnünk.
„Az egyik, ha hosszabb ideje fennálló vagy rendszeresen visszatérő tünetről beszélünk. Ilyen, amikor 2-3 órát meghaladó időtartamú utazások, ülő- vagy állómunka után rendszeresen megduzzad mindkét lábunk. A pihenés, a láb felpolcolása után jellemzően enyhülhetnek a tünetek, de ez nem jelenti azt, hogy bele kell törődnünk, el kell fogadnunk ezt az állapotot. Tény, hogy nem kell egyből orvoshoz, ügyeletre rohanni, de mindenképpen mielőbb ajánlott egy alapos kivizsgálás, mert a lábdagadás soha nem normális. Ez egy tünet, amellyel jelzi a test, hogy valami nincs rendben” – magyarázza a részleteket Forgács doktor úr.
A másik eset az egyszeri eseményhez köthető, hirtelen kialakuló lábdagadás, amely viszont azonnal orvosi ellátást igényelhet. „Ha hosszabb utazás, tartós állás, ülés van az előzményben, biztosan tudjuk, hogy nem ért minket baleset, például nem fordult ki a bokánk, stb., mégis hirtelen megduzzad az egyik lábunk, akkor minél előbb forduljunk orvoshoz, még akkor is, ha egyébként ez nem jár egyéb tünettel, fájdalommal. Ebben az esetben ugyanis nagy a veszély a mélyvénás trombózisra, amelynél nagyon fontos az azonnali szakorvosi ellátás” – mondja a szakember.
Más a helyzet, ha szimmetrikusan, mindkét lábban egyszerre jelentkezik a lábduzzadás. Ez ritkán jellemző a trombózisra, inkább egyéb megbetegedést jelezhet: például vénás keringési, nyirokér- vagy szíveredetű betegségre utalhat, amelyet, ha nem is azonnal, de belátható időn belül ki kell vizsgálni.
A vízhajtó nem segít
Általános tévhit, hogy azért dagad a lábunk, mert a vízháztartásunk felborult, ezért vízhajtóval megszüntethetjük a problémát. A lábdagadáson nem mindig segít a vízhajtó szedése, sőt sokszor árthatunk is ezzel. Néhány gyógyszer – például egyes vérnyomáscsökkentők – mellékhatása is lehet a tünet. Ilyenkor a legfontosabb, hogy ne hagyjuk el magunktól a gyógyszert, hanem kérjük ki az orvosunk tanácsát, aki alapos vizsgálat után eldönti, mi a helyes teendő. Kerüljük továbbá a meleg helyeket, mint a szauna, a termálfürdő, mert a meleg szintén ronthat az állapotunkon.
Otthoni vizsgálat
Amennyiben nem tudjuk eldönteni, mennyire komoly gondról van szó, érdemes egy egyszerű tesztet elvégezni. Ha megnyomjuk a mindkét oldali duzzadt lábon a bőrt, és az megtartja az ujjlenyomatunkat, miközben nem feszül a bőr, akkor ez inkább szíveredetű lehet, azonban, ha feszül, piros, fáj, semmiképpen ne késlekedjünk, azonnal forduljunk orvoshoz!
„Tudom, hogy az internetről rengeteg hasznos információt szerezhetünk, és számtalan házi praktikát elsajátíthatunk, de ne próbáljuk meg diagnosztizálni magunkat, azt bízzuk mindig szakemberre, hiszen számtalan komoly betegség állhat a háttérben. A kezelést – amely életmódváltástól kezdve gyógyszeresen kezelésen át akár műtéti beavatkozásig is terjedhet – mindig az alapos kivizsgálás után lehet megkezdeni” – figyelmeztet dr. Forgács Sándor.
Amit tehetünk ellene
A vénás keringési zavarok, mint például a visszértágulat nagyon sok embernek okoznak gondot. Az ilyen betegségekre való hajlam örökölhető, így akinek a családjában előfordult már vénás keringési rendellenesség, mindenképpen oda kell figyelnie a jelekre. A visszértágulat a felnőtt lakosság legalább felét-kétharmadát érinti. A géneken túl a sok állást vagy ülést igénylő foglalkozás, a túlsúly, a súlyos tárgyak emelgetésével járó munka is sokat ronthat az erek állapotán.
„A prevenció mindenkinél nagyon fontos. Elsődlegesen életmód-terápiát szoktam ajánlani: ebbe beletartozik a rendszeres mozgás, gyakori lábpolcolás, amely javítja a vérkeringést, valamint a testsúly optimalizálása is. Minél nagyobb ugyanis a súlyunk, annál nagyobb erő hat a vénákra. Megelőzésként a visszértágulatok ellen kompressziós harisnya viselése az egyik leghatékonyabb módszer. Ezenkívül a vénás tornát is érdemes kipróbálni” – mondja a szakember.
Hajlam esetén, hosszabb utazás során próbáljunk minél többet sétálni, mozogni a repülőn, buszon, autós utazás esetén álljunk meg többször, kerüljük a nagyon szűk ruhákat, nadrágokat, és ügyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre. Tévhit, hogy attól dagad a lábunk, mert sok folyadékot fogyasztottunk. Nyáron, nagy melegben különösen fontos, hogy elegendő vizet igyunk, mert ezzel is javíthatjuk a keringésünket.
Összefüggés a visszérrel
A vénákban történő folyamatos véráramlást elősegíti az alsó végtag izmainak járás közbeni összehúzódása. Az izmok gyakorlatilag kipumpálják a vért a vénákból, az ép billentyűk pedig a szív felé irányítják a véráramlást. Ha a visszerekben található billentyűk nem zárnak rendesen, a vér pang a vénákban, áramlása lelassul, és a visszerekben megnövekszik a nyomás. Ez kitágítja a felületi vénák falát, azok megnyúlnak, kanyargóssá válnak. A beteg vénaszakaszokat hívjuk visszértágulatoknak. A vénás oldalon kialakuló emelkedett vérnyomás azonban nemcsak a bőr alatti vénák kitágulásáért felelős, hanem megterheli a hajszálérhálózatot, és azon keresztül áttevődik a környező szövetekre is. Hatására a végtag megduzzad, a szövetekben vizenyő halmozódik fel. Az ödémával együtt, vagy attól függetlenül a betegnek egyéb panaszai is jelentkezhetnek: nehéznek érezheti a lábát, kellemetlen, feszülő fájdalmat, lábikragörcsöt tapasztalhat.
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: Adobestock
