A népbetegségnek számító allergiák kellemetlenségeit általában egy olyan anyag idézi elő, amely az egészséges emberre nézve ártalmatlan, a túlérzékenyek immunrendszerét azonban túlzott reakcióra készteti. Léteznek azonban úgynevezett pszeudo- vagy álallergiák is. Ilyenkor a szervezet heves válaszát és a tünetek hátterében álló hisztamin nevű vegyület felszabadulását nem egy konkrét anyag, hanem valamilyen fizikai inger, például mechanikai nyomás, napfény, hő vagy akár a hideg tárgyak, a hideg levegő érintése váltja ki. Ilyen jelenség az úgynevezett hidegallergia (más néven hidegkiütés vagy hideg urticaria) is.
A bőrproblémáktól a sokkig
A hidegallergiások bőrén, ott, ahol az alacsony hőmérsékletnek ki voltak téve, viszkető, vörös csalánkiütés jelenik meg, a bőr alsó rétegében pedig duzzadt csomók, úgynevezett angioödémák jelentkeznek. Ha a hideghatás csak kis területet érintett, akkor ezek rövid idő múlva maguktól elmúlnak. Ha azonban nagy felületen érte az illetőt, például hideg vízben úszott, akkor nagy mennyiségű hisztamin szabadul fel, amit a vérkeringés a test többi területére is eljuttat. Ilyenkor szapora szívveréssel, vérnyomáseséssel, fejfájással, légszomjjal, keringési problémákkal együtt járó anafilaxiás sokk is jelentkezhet, ami azonnali orvosi segítség hiányában életveszélyessé válhat. A betegek számára a hűtött italok, fagylaltok fogyasztása is tilos, mivel a száj, a nyelv, a torok és a légutak területén kialakuló duzzanat fulladást okozhat.
Nem egyszerű igazolni
„A diagnózis felállítása hidegstimulációs tesztekkel történik” – mondja dr. Madarasi Anna, a Budai Egészségközpont allergológus, gyermekpulmonológus szakorvosa. – Ennek legegyszerűbb módja a jégkockateszt. Egyes esetekben megkérjük a pácienst, hogy tegye ki magát azoknak a környezeti hatásoknak, amelyek provokálják az allergia fellobbanását. Ezt természetesen csak abban az esetben vállalhatjuk, ha a klinikai tünetek nem voltak olyan súlyosak, hogy azonnali beavatkozást igényeltek volna. Nehezíti a helyzetet, hogy a probléma sokszor csak a hideghatás után órákkal tör elő” – teszi hozzá a doktornő.
Szakértőnk szerint a hideg csalánkiütés hátterében genetikai hajlam is állhat, de egyes betegségek is hajlamossá tehetnek rá. Többek között a reumás sokízületi gyulladás (reumatoid artritisz), a májgyulladás vagy a kanyaró válthatja ki a fokozott érzékenységet. Azok is veszélynek vannak kitéve, akik nemrég vírusos fertőzésen vagy gyulladásos betegségen estek át, vagy a szervezetükben gyulladt góc (például egy rossz fog) található. Sok esetben a hidegallergia később enyhül vagy megszűnik – a betegség átlagosan 5-7 évig tart. Az érintett gyerekekre is jellemző, hogy idővel kinövik a túlérzékenységüket.
Nyugtatás, ápolás
A tüneteket azonban semmiképp sem szabad alábecsülni. Ha úgy érezzük, hogy a hideg szokatlanul erős reakciót vált ki a szervezetünkben, mindenképp forduljunk allergológus szakorvoshoz. Ő feltérképezi a beteg életkörülményeit, ezért fontos, hogy végiggondoljuk, a tünetek jelentkezése előtt milyen ételeket fogyasztottunk, milyen vegyi anyagokkal, kozmetikumokkal érintkeztünk, de azt is, hogy milyen betegségeken estünk át a közelmúltban.
A hirtelen jelentkező bőrpírra és kiütésekre a szakértő általában nyugtató, hidratáló krémeket javasol – az már a bőrünk egyéni igényeitől függ, hogy könnyebb vagy zsírosabb krémre van-e szükségünk. Aki tudja magáról, hogy allergiás, az jó, ha tart a keze ügyében szájon át szedhető antihisztamin tartalmú gyógyszert, de a doktor akár szteroid tartalmú orvosságot is felírhat.
Kerülni kell a fagyot
Ahogy az allergiásoknak általában, úgy a hidegallergiával élőknek is fontos elkerülniük azt a helyzetet, ami a tüneteik fellángolásához vezethet. Bár télen aligha lehet kivédeni, hogy a fagyos napokon ki kelljen mennünk az utcára, az öltözködésre – különösen 4 Celsius-fok alatt – érdemes fokozottan ügyelni. Aki ezzel az állapottal küzd, annak semmiképp ne maradjon fedetlenül a feje, a nyaka, és amennyire csak lehet, az arcát is takarja el. A kesztyű elengedhetetlen ilyenkor, de a lábunk melegen tartása is kötelező.
„Jó megoldás lehet az is, ha hűvös időben zsíros arc- és kézkrémmel védjük a bőrünket. Ezeket félórával azelőtt alkalmazzuk, hogy kimennénk a hidegbe. Így teljesen felszívódhatnak, és kifejthetik a hatásukat. A túl gyors hőmérsékletváltozás is okozhatja a tünetek előtörését, így jó, ha nem fűtjük túl a szobát, vagy mielőtt belépnénk a lakásba, a hűvösebb előszobában tartózkodunk pár percig, amíg kissé átmelegszünk. Sajnos az érintettek számára a jeges italok, a fagylalt és a hideg vízben való fürdés tilalma miatt a nyár sem hoz teljes szabadságot” – figyelmeztet dr. Madarasi Anna.
Sokszor nem jár egyedül
Elsősorban a fiatal nőket érinti, bár a férfiaknál is előfordul.
Természetes, hogy minél hűvösebb éghajlaton él valaki, annál veszélyeztetettebb ebből a szempontból.
Gyakran jelentkezik együtt másfajta allergiákkal, például ételérzékenységgel vagy asztmával is.
Teljes egészében öröklött hajlam miatt is kialakulhat. Ilyenkor familiáris autoinflammatorikus szindrómáról beszélünk, ami fájdalmas kiütésekkel jár, és influenzaszerű tüneteket is előidézhet.
Fotó: Adobestock
