A hosszú évek óta intenzíven dohányzótól – legyen férfi vagy nő – nehezen várható el, hogy jól bejáratott párkapcsolata vagy egy friss szerelem miatt lemondjon szokásáról. „Aki cigarettázik és őszinte magához, pontosan tudja, hogy szenvedélybeteg“ – állítja Faragó Melinda pszichológus, aki erős dohányosként maga is csaknem fél doboz cigarettát szív el minden áldott nap. Szerinte ahhoz, hogy megértsük a dohányossal való együttélés törvényszerűségeit, legalábbis ismernünk kell a cigarettázó ember lelkivilágát, motivációit.
„A rágyújtás mozzanata valamiféle neurotikus kényszer hatására történik. A dohányzás pedig nem más, mint egyfajta betegségtünet, és ezt a betegséget a szakirodalom függőségnek hívja. A magam részéről tisztában vagyok a függőségemmel, és azt is tudom, hogy nagyon komoly indok kellene ahhoz, például orvos által megállapított súlyos betegség, hogy le tudjak szokni a cigarettáról. Pácienseim eseteit is kiértékelve állítom, hogy aki megrögzött dohányos, csak akkor tudja letenni a cigit, ha erre erős belső indíttatása van. Le lehet szokni a másik kedvéért, de akkor mindig fennáll annak veszélye, hogy a lemondásra kényszerült partner később benyújtja szenvedéseiért a számlát.”
Tiszteljük egymás igényeit!
Ne vessük el annak a lehetőségét, hogy ez a belső indíttatás lehet egy új szerelem is, hiszen tudjuk, az csodákra képes. „Egymás kölcsönös tisztelete rengeteget segít. Amikor nemdohányzó párommal az első meghitt éjszakát eltöltöttem, ő figyelmességből az asztalra készített egy hamutartót. Tiszteletben tartotta, hogy dohányzom. Én viszont őt tartottam tiszteletben, s nem gyújtottam rá a hálószobában. Természetesen mindent elkövettem és elkövetek a mai napig, hogy ne legyen dohányos a leheletem, intim szituációk előtt mindig fogat mosok, a táskámban pedig tartok mentolos rágógumit arra az esetre, ha külső helyszínen randevúznánk.”
A szerelem és egymás kölcsönös megbecsülése még a legnagyobb bagóst is megszelídítheti, az illető akár a tényleges leszokásig is eljuthat. A gondok akkor kezdődnek, amikor elcsitulnak az érzelmek.
„Már rutinos versenyzőként mondhatom, hogy amint visszavonulót fújnak a nemi hormonok, a függőség újra teret hódít magának. A korábban cigarettázónak hiányozni kezd a régi bevett rutin, és ilyenkor mindig előkerül valahonnan néhány szál, aztán pedig a többi.”
Bosszantásból rágyújtani?
Tény, hogy amíg az ember szerelmes, sokkal kevésbé tűnnek zavarónak párja rossz szokásai. „Elnézőbbek vagyunk, ha túl sok időt tölt a számítógép mellett, többet iszik a kelleténél, nem tud lemondani játékszenvedélyéről, de időlegesen akár a kábítószer-fogyasztás fölött is szemet hunyunk.
Ugyanilyen alapon sokáig nem probléma a cigaretta sem. Aztán eljön a pillanat, amikor igenis zavaróvá válik a mindenhová behatoló füst. Ahogy lazul a kötelék a felek között, úgy lesz mind gyakrabban vita tárgya a dohányzás. Aki cigizik, sokszor párja bosszantására is rágyújt, a nem dohányzó mind gyakrabban formál jogot a veszekedésre. Olyan játszmázás kezdődik el a partnerek között, melynek során a cigarettaügy körül fortyog minden, miközben a valódi problémákat nem beszélik meg egymással. Leggyakrabban a cigaretta ára
válik állandó vitatémává.
Az áporodott cigiszagra hivatkozva pedig egy idő után nem csak egymás testét, de lelkét sem érintik meg többé a felek. A folyamat végére akár minden jellegű szexuális kapcsolat megszakadhat közöttük. Innen viszont már csak egy ugrás a szakítás…”
fotó: profimedia
