A jogszabály (Ptk.) szerint a képmás vagy hangfelvétel – vagyis egy fotó – elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Kivétel ez alól – azaz nincs szükség a beleegyezésre – a tömegfelvétel és a nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel. Topa Zoltán rendőr alezredes, kiemelt főreferens segítségével jártuk körbe, mit szabad és mit nem.
Nem biztos, hogy mindenki örül neki
„Alapesetben a képmáshoz való jogot sérti más személy fényképének felhasználása, amelyhez az illető nem járult hozzá. Fontos megjegyezni, hogy ebbe a körbe tartozik az is, ha egy családi fotózás, vagy társas utazáson készült fénykép esetén valamelyik családtag, ismerős, útitárs kattintgat, majd feltölti a képeket a közösségi oldalakra. Egyszerűen fogalmazva: jogunk van eldönteni, hogy akarunk-e a világhálón szerepelni, és nem muszáj elfogadnunk, ha valaki feltesz egy rólunk készült fotót. Hasonlóan jogot sértünk akkor is, ha valakiről az engedélye nélkül videófelvételt készítünk, és azt feltöltjük a közösségi oldalra (akár zárt csoportba), főként, ha az illető személye a poszt vagy akár a kommentek alapján egyértelműen beazonosítható. Ezért mindenképpen óvatosan kell bánni a fotókkal, és érdemes megkérdezni a rajta szereplő – beazonosítható – személyeket arról, hogy feltehetjük-e például a közösségi oldalunkra a fényképet” – kezdi a szakember.
A diákokra is vonatkozik
A diákok szinte semmit nem tesznek a telefonjuk nélkül: van, aki a házi feladatot is a neten keresztül kapja, más a tömegközlekedési bérletét is elektronikusan használja, és persze szívesen beszélgetnek, csetelnek egymással akár az iskolában is.
„A telefonhasználatot minden esetben házirendben kell szabályoznia az iskolának. Manapság egyre gyakoribb probléma, hogy nemcsak játszanak az órán a diákok, de – akár titokban – fotót, videót készítenek a tanárokról. Ha ezt észleljük, első lépésként értesíteni kell a szülőt” – mondja Topa Zoltán.
Ha a szülő nem reagál, nem működik együtt a gyermek jogsértésének orvoslása érdekében, akkor gyermekjóléti jelzést kell adni az iskolai protokoll szerint. Azonban a felvett tartalmat, például az órai tanítást, fegyelmezést, még ha nem is osztotta meg közösségi felületen, zárt csoportban vagy üzenetben, töröltetni kell.
Feljelentés is lehet a jogsértés vége
„Fontos tudatosítani a gyerekben, hogy ez a cselekedet személyes adattal való visszaélés. Ha nem hajlandó törölni a felvételt, akár fel is lehet jelenteni. De persze előtte még érdemes a szülőkkel újra konzultációt kérni, be lehet vonni szakembert, hogy elmondja a jogi következményeket (indítvány esetén büntetőeljárás is lehet). Fontos megemlíteni, hogy a tanár nem kutathat a gyermek telefonjában. De a gyereknek a felszólításra együtt kell működnie. Ha nem teszi meg, akkor jogsértést követ el, aminek jogi következménye lehet a fegyelmi eljárás és gyermek védelme vétele mellett” – magyarázza az alezredes.
Segíthet a kéretlen tartalom eltávolításában: https://nmhh.hu/internethotline/
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: pexels
