„Csak” az életminőséget befolyásolja a romlásuk – Részben igaz
Aki volt már náthás, tudja, milyen kellemetlen, amikor nem érezzük teljes valójukban az ízeket és az illatokat: az ételek elveszítik zamatukat, ezáltal máris kevésbé van kedvünk elfogyasztani őket. De az élet olyan apró örömei is eltűnnek, mint a virágillat vagy a parfüm. Mindezt a dohányosok is tapasztalják, hiszen jelentősen tompul az ízlelésük és a szaglásuk.
A természet viszont a veszélyektől is meg akart óvni, amikor „felszerelt” bennünket a szaglás és az ízlelés képességével. A romlott étel jellegzetes aromája, íze, keserűsége figyelmeztetés: ne együk meg! Az undorító szagoktól, amelyeknek forrása akár veszélyes is lehet, ösztönösen eltávolodunk. A gyerekek azért különösen érzékenyek a keserű ízre, mert az evolúciós örökség így figyelmezteti őket a problémás anyagokra. Aki tehát nem érzi az ízeket és a szagokat, az kockázatnak is kiteheti magát – ha például gyanútlanul elfogyasztja az állott élelmiszert.
Kizárólag betegségek miatt károsodhatnak – Nem igaz
A felső légúti fertőzések és allergiák mellett okozhatnak szaglásvesztést egyes idegrendszeri problémák, például a Parkinson- vagy az Alzheimer-kór, a máj- és veseelégtelenség, fej- és orrsérülések, polipok vagy akár az agyat érintő daganatok is.
Mégsem igaz, hogy a szaglás és az ízlelés romlása kizárólag betegség miatt léphet fel. Az öregedéssel is romolhat a tejlesítményük, ugyanis az ízlelőbimbóink és az érintett idegvégződéseink nem regenerálódnak megfelelően. A nyálkahártyán található, nagyjából 50 millió szagérzékelő sejt megújulása lelassul. Az életmódunk, például egyes gyógyszerek, a dohányzás vagy a drogfogyasztás, sőt akár a B12-vitamin súlyos hiánya is befolyásolhatja az érzékelésünk élességét. A kétféle érzékszerv munkája egyébként közel 80 százalékban összefügg.
A szaglás és az ízlelés elvesztése visszafordítható – Igaz
A COVID-járvány idején a tompa szaglás helyreállításában komoly sikereket értek el az orvosok az úgynevezett szaglástréning segítségével, amikor a betegnek illóolajokat kellett beszippantania. Az A- és B-vitaminban, valamint omega-3 zsírsavakban gazdag étrend is segíthet az érzékszervek működésének helyreállításában. A dohányzásról leszokók ismerik azt a jelenséget, amikor hirtelen mintha az egész világ illatosabbá, ízesebbé válna. A szaglásunkat, ízlelésünket tompító füstöt egyébként is jó kerülni: süssünk-főzzünk a konyhában minél füstmentesebben, és kiránduljunk gyakran tiszta levegőjű helyekre a városból. Azonban a leszokás nem csak a szaglás és ízlelés miatt fontos. Aki valamilyen okból nem tud lemondani a cigarettáról, annak is érdemes tájékozódnia a füstmentes technológiákról.
Ha tompul a szaglásunk, semmilyen illatot nem érzünk – Tévedés
Egy 2021-ben nyilvánosságra hozott dán kutatási eredmény szerint a szaglásvesztéssel küzdő idősebb emberek a leggyakrabban a sült hús, a hagyma és a sült gomba illatát érzik kevésbé. A narancs, a málna, a vanília és a kávé aromáját viszont ezek az emberek is éppen olyan élénken megtapasztalják, mint a fiatalok.
Fotó: pexels
