Külföldön már elterjedt
A fiam nem talál barátnőt, mert nincs lehetőség az ismerkedésre. Ó milyen érdekes, az én lányom is ugyanezt mondja! – Ismerős lehet ez a párbeszéd, talál nincs olyan munkahely, ahol ne merülne fel, hogy miért van olyan sok egyedülálló fiatal. Éppen ezért egyre elterjedtebb, hogy a lelkes szülők kitalálják, jó lenne összehozni egymással a gyerekeket.
Szervezkedni kezdenek, átküldik a fiatalok fotóját, otthon pedig mindent elmesélnek az ismerős fiáról vagy lányáról, hogy felkeltsék a saját csemetéjük érdeklődését. Amerikában és Japánban ennél már tovább is mentek, és társkereső irodát nyitottak. Ott a szülők kereshetik meg a partnert gyerekeiknek, és ők is veszik fel a kapcsolatot a kiszemelttel.
Vissza a múltba?
„Voltak olyan korok és kultúrák, amikor a családok előre megbeszélték, hogy egymásnak szánják a gyerekeiket, vagy házasságközvetítőt fogadtak fel, aki megtalálta a megfelelő párt. Ha mindez benne van a kultúrában, elfogadottabb. Manapság nem egyértelműen pozitív a kicsengése a szülők által tervezett társkeresésnek. Inkább segíthetnek azzal, ha érett személyiséget nevelnek belőle, aki képes kapcsolatban élni, és ki tudja használni az ismerkedési lehetőséget.” – árulja el dr. Piczkó
Katalin pszichiáter.
Öntudatlan ellenállás
Elsőre jó ötletnek tűnik a szülők szervezkedése, való igaz, hogy nagyon nehéz a fiataloknak párra lelni. Korábban léteztek olyan helyek, ahol lehetett ismerkedni, de mostanában kevés az olyan hely, ahol új emberekkel tudnak találkozni azok, akik egyedülállóak.
„Ám a lelkes szülők terve általában egy lényeges ponton bukik: a gyerekekben ilyenkor van egy öntudatlan ellenállás a szülőkkel és a választott partnerrel szemben. Minél jobban sulykolnak valamit, ők annál jobban ódzkodnak a helyzettől. Vagyis lehet, hogy például a kolléganőnk lányának tetszene a mi fiunk, de már csak azért is úgy tesz, mintha a háta közepére kívánná, mert mi mondtuk neki” – avat be a szakértő.
Mit tehetünk mégis?
Ha egy elszánt anyuka mégis úgy érzi, hogy az ismerőse fiát szánta a sors a saját lányának, és tökéletesen összeillenének, nincs könnyű helyzetben.
„Ugyanis a direkt összeboronálás, ahogy említettük, nem működik. Talán az egyetlen lehetőség az olyan helyzetek megteremtése, amikor a fiatalok mintegy véletlenül találkozhatnak egymással. Hogy ezek után történik-e bármi, azt jobb rájuk bízni. Például a munkahelyen szervezzenek egy családi napot, az ismerősökkel beszéljenek meg egy sportnapot, esetleg egy összejövetelre hívja meg
a kolléganőt a szeretteivel együtt. Ha a fiatalok nem érzik, hogy a szülők tevékenykedtek a háttérben, akkor jobban felfigyelhetnek egymásra.”
fotó: profimedia
