A török hódoltság végnapjaiban járunk, már csak Temesvár van oszmán kézen, ezt rohamozza meg Savoyai Jenő. A várúrnak, Ahmed pasának menekülnie kell, ezért jó barátja, Botsinkay Gáspár birtokán elássa mesés kincsét. Botsinkay is menti az irháját, mert jó barátságot ápolt a törökökkel. Olyannyira, hogy fia, Jónás eljegyezte Ahmed lányát, Sophie-t. Menekülés közben Sophie vízbe esik. Egy furcsa öregasszony talál rá és neveli fel, aki a macskája után Szaffinak nevezi. Jónás is árvaságra jut, mielőtt még apja elmondhatná neki, hol van a pasa kincse. Ezt megy haza megkeresni Jónás, akit időközben vándorcigányok neveltek fel.
Eltértek a történelmi tényektől
A cselekmény alapja egyébként valós: 1716-ban a császári seregek valóban megostromolták és visszafoglalták Magyarország utolsó török kézen fekvő erősségét, Temesvárt. A Szaffiban ugyan Ahmed pasa a vár utolsó török ura, a valóságban azonban nem így volt, sőt pont egy Ahmed nevű pasa foglalta azt el a magyaroktól 1552-ben. Több mint másfél évszázaddal később egy Musztafa nevű pasától foglalták vissza Savoyai Jenő csapatai. Na de az ilyen „apróságok” nem zavarták sem Jókait, sem Dargay Attilát, Nepp Józsefet, sem Romhányi Józsefet, akik oly sok közös munka után a Szaffi forgatókönyvét is közösen írták. Pláne nem zavarta a Pannonia Filmstúdió munkatársait, akik akkoriban a világ öt legjobbnak tartott rajzfilmstúdiójának egyikében dolgoztak.
A Szaffi rendezője Dargay Attila volt, akinek olyan, szintén felejthetetlen alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Lúdas Matyi, a Vuk, Az erdő kapitánya, a Gusztáv-sorozat, a Pom Pom meséi vagy A nagy ho-ho-horgász. A Szaffi operatőre Dargay felesége, Henrik Irén volt. A házaspár több legendás alkotáson – például a Lúdas Matyi, a Vuk, Az erdő kapitánya – is együtt dolgozott.
Nyaralás közben is rajzolták, írták
Henrik Irén a Fideliónak elmesélte 2017-ben, hogy a Dunára néző lakásuk nappalijában Dargay Attila, Nepp József, Jankovics Marcell és a többi legendás rajzfilmrendező gyakran beszélt át egy-egy új ötletet, vagy álmodott meg ismert figurákat. Dargayék ugyanis otthon, sőt nyaralás során is rajzfilmterveken és rajzfilmhősökön gondolkodtak. Irénke visszaemlékezett egy olyan nyárra, amikor az egész család Zánkán nyaralt, pontosabban a Lúdas Matyi forgatókönyvén dolgoztak. „Szabtuk-varrtuk a terveket napokon át, még a Kanadából hazalátogatott testvéremet is befogtuk, aki az Attila által diktált szöveget gépelte. Így zajlott nálunk egy nyaralás.” Nem volt ez másképpen a Szaffi alkotásakor sem.
„Egy rajzfilm elkészítésénél első az ötlet – mondta a 2009-ben elhunyt Dargay Attila özvegye –, majd ha ez elfogadásra talált, akkor készül a forgatókönyv, amely már tartalmazza a teljes cselekményt, a figuraterveket a dialógokkal, a képi anyag viszont még nincs benne. Ezt a képes forgatókönyvben dolgozza ki a rajzoló.”
Dargay nem minden tervére kapott engedélyt, ami őt nem érdekelte, a leghűségesebb közönsége, a gyerekek véleménye azonban nagyon is. Hiszen, ahogyan a Vuknál, a Szaffinál sem felejtette el, kiknek is készülnek valójában a filmjei. „Leültette őket, majd elkezdte mesélni nekik a történetet, és amikor azt látta, hogy nem figyelnek oda, mindig tudta, hogy ott valami nem stimmel” – mondta az özvegye. Hozzátette, egyébként is szívesen és sokat foglalkozott gyerekekkel, gyakran látogatott el iskolákba, ahol együtt rajzolt velük. „Néha már úgy érezte, leszakad a keze, annyit rajzolta a figurákat – jegyezte meg Irén nevetve. – Nekünk nem lett gyerekünk, de mindig azt mondta, az ő gyerekei azok, akik a rajzait szeretik.”
Figuráik soha nem mennek nyugdíjba
Ahogyan a 70-es, 80-as években megszokott volt, úgy természetesen a Szaffi szereplőinek is a kor nagyágyúi kölcsönözték a hangjukat. A címszereplőnek Pogány Judit, Jónásként Kern András szólalt meg, de kapott feladatot Bárdy György, Csákányi László, Gálvölgyi János, Gobbi Hilda, Hernádi Judit, Maros Gábor, Raksányi Gellért, Zenthe Ferenc is. A rajzfilm 1985. április 11-én került a mozikba, az emberek pedig tódultak rá.
Jóval később megkérdezték a Szaffi forgatókönyvíróját, Nepp Józsefet, elégedett-e az életével, hiszen olyan sorozatok kötődnek hozzá, mint a Mézga család vagy a Dr. Bubó és olyan alkotások, mint a Macskafogó és a Szaffi. Ezt válaszolta: „Amikor még nem voltam stúdiótag, arról álmodoztam, hogy jobb filmeket fogok csinálni, mint Walt Disney. Miután bekerültem, jobb filmeket szerettem volna csinálni, mint Dargay Attila. Egy kis idő múlva egyszerűen csak meg szerettem volna élni a nyugdíjkorhatárt. Ez utóbbi célomat sikerült elérnem…”
Sok mindenben igaza volt Neppnek, de ebben talán nem. Ő és alkotótársai ezekben a legendás években, évtizedekben olyan műveket, figurákat, karaktereket hoztak létre, és adtak a szájukba aranyköpéseket, melyek soha nem mennek nyugdíjba. Melyeket látni és idézni fognak az újabb és újabb generációk tagjai is.
Tudta?
✔ A cigánybáró az egyetlen Jókai-írás, amelyből rajzfilm készült.
✔ A Szaffit a bemutatását követő évben már a német és az angol mozik is vetítették.
✔ A rajzfilm 1985-ben a Giffoni olasz gyermekfilm fesztiválon az Aranydíjat, egy évvel később a 18. Játékfilmszemle közönségdíját nyerte el Budapesten.
✔ 2018-ban digitálisan felújították a mesét. Ekkor újra a mozikba került, a munkálatokat Dargay Attila özvegye, Henrik Irén irányította.
Fotó: Korponai Tamás, Mti, Privát
