Az utóbbi hónapokban nagy port vert fel az a tervezet, amely szerint a kormányzat kötelezővé tenne bizonyos szűrővizsgálatokat. Például a 25 és 65 év közötti nők háromévenkénti méhnyakrákszűrését, a 45 és 65 év közötti nők kétévenkénti emlőszűrését, valamint az 50 és 70 év közötti férfiak és nők vastagbélszűrését.
Lapzártánkkor azonban úgy tudható, mégsem minden vizsgálat válik kötelezővé, ugyanis a kormány még nem döntött ennek mikéntjéről. Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára a Hír TV Napi aktuális című műsorában azt nyilatkozta, hogy bár már léteznek országos szűrővizsgálati programok, például a mammográfia vagy a vastagbélszűrés tekintetében, most egy új típust, az általános egészségszűrést is bevezetnék, amivel a népbetegségeket szeretnék időben felfedezni. Egy kockázatértékelő kérdőívvel indulna, hogy kiszűrjék a szív- és érrendszeri, daganatos és mozgásszervi betegségeket, és ehhez olyan vizsgálatok társulnának, mint például az EKG, az alap labor és az alapvető fizikai vizsgálat.
Az államtitkár azt is kifejtette, hogy az invazív vagy sugárterheléssel járó vizsgálatokat, amilyen például a vastagbélszűrés vagy a mammográfia, nem teszik kötelezővé. Az egyének helyett pedig a munkáltatókat igyekeznek majd ösztönözni arra, hogy minél több munkavállalójuk vegyen részt az ingyenes menedzserszűrésen, amelyre a tervek szerint 2025 januárjától lenne lehetőség. A kérdés már csak az, hogy az eddig is túlterhelt, hosszas várólistákkal működő egészségügy hogyan birkózik meg ezzel a pluszfeladattal.
Fotó: Adobestock
