Évente 30–50 halálos szén-monoxid-mérgezés történik. Körülbelül 500–1000 a nem halálos baleset, de több százezer a kisebb mértékű, folyamatos mérgezések száma, amelyekről senki sem beszél, mert nem is tudják, hogy a szén-monoxid okozza a fejfájást, szédülést, asztmát, allergiát.
Csak minden ötödik jó
Egy-két évtizeddel ezelőtt, a nyílt égésterű gázkészülékek hőskorában a lakások, házak nyílászárói általában beengedtek annyi levegőt, amire a kazánnak szüksége volt. Ma a légmentesen lezárt lakóterekben még mindig üzemelnek, mégpedig igen nagy számban nyílt égésterű készülékek, ám többszörösére nőtt CO-visszaáramlás-veszéllyel. Ennek ellenére a magyar háztartások csupán 5%-ában van CO-érzékelő.
„A Stieber Levegőtisztaság-védelmi Bt. akkreditált laborjában a Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika szaklap megbízásából szakszerű és alapos tesztelésnek vetettek alá a piacon fellelhető 10 népszerű típusból 3-3 darabot” – mondja Veresegyházi Béla, a VGF szerkesztője. – Volt olyan termék, amelyiknél a 3 közül egy semmilyen CO-koncentrációra nem reagált. Azaz minden három vásárlóból egy olyan készüléket vesz, amely nem jelzi a veszélyt. A vizsgálat során a drágább készülékek vizsgáztak jobban: azok a CO-jelzők, amelyek a bolti forgalomban 12–15 ezer forintért kaphatóak, már megfelelően működtek, viszont az 5–10 ezer forintos, olcsóbb CO-mérők gyakran hibáztak, vagy egyáltalán nem jeleztek.”
Némelyik készülék alacsony koncentrációnál legalább megszólalt, nagyobb koncentrációra viszont nem reagált, vagy csak egyszer-egyszer. „Az alacsony koncentrációnál a szabványban előírtnál korábban bekövetkező riasztást téves riasztásnak nevezzük, amely feleslegesen megrémíti a felhasználót. Előfordul, hogy bejeleznek hajlakkra, dohányfüstre, odaégett rántottára. Ha sokszor megismétlődik az eset, már nem is vesszük komolyan a jelzést, sokan ki is kapcsolják vagy kidobják a berendezést. Több esetről tudok, ahol annak ellenére történt mérgezés, hogy volt működőképes riasztó, csak éppen az emeleten résnyire nyitott ablak miatt a szén-monoxid oda áramlott fel, és ott haltak meg, bár a gázkazán a földszinten volt.” A vizsgálat végkövetkeztetése az volt, hogy a szén-monoxid-riasztókból csak minden ötödik használható és biztonságos.
Mivel működnek a kazánok ma, Magyarországon?
Földgázzal 76,5%
Fával vagy szénnel 15,8%
Vegyes tüzelésű 7,7%
Kazánok életkora hazánkban
10 évnél idősebb 54,4%
5 és 10 év közötti 30,8%
5 éves alatti 14,8%
Fotó: fotolia
