Egészség

Depressziót okozhatnak a rossz fogak: súlyosan hat a pszichénkre a foghúzás

A szájápolási szokásainknak komoly pszichológiai következményei lehetnek. Jóval komolyabbak, mint sokan gondolnák. A szakértők szerint az elhanyagolt, hiányos fogazat önértékelési problémákat, szorongást, akár depressziót is előidézhet. Ami ráadásul a gyógyulást is késlelteti.
depressziót okoz a fogvesztés

Fogorvoshoz menni kevesen szeretnek, pedig rendkívül fontos lenne: a rendszeres fogászati ellenőrzés sok szájüreggel kapcsolatos nehézséget előzhetne meg. Ezek között a problémák között ott a fogszuvasodás, a fogfájás, a fogkőképződés, a fogínyproblémák, a kellemetlen szájszag vagy épp a fogvesztés. Sokan szégyenérzetből vagy hiúságból nem beszélnek ezekről, de ettől még fennáll a problémák pszichológiai hatása. Egy, a Cleveland Clinic által közzétett tanulmány szerint a fent említett fogászati egészségügyi problémák negatívan befolyásolhatják az ember önértékelését és társas kapcsolatait, ami depresszióhoz és szorongáshoz vezethet. Hogy hogyan és mit érdemes ez ellen tenni, arról Ferenczi Eszter dentálhigiénikus, fogtechnikus szakember, a  Dental Rituals alapítója és tulajdonosa mesél.

Kevesebb mosoly, eltakart száj

A foghúzás az egyik legrettegettebb beavatkozás – ám sajnos sokszor azért válik elkerülhetetlenné, mert halogattuk a fogorvosi ellenőrzést és a megfelelő kezelést.

„Tapasztalataim szerint a pácienseket a maradó fogak elvesztése viseli meg leginkább. Sajnos előfordul, hogy ez elkerülhetetlenül bekövetkezik. Ilyen esetekben már a veszteség tudata is komoly traumát okozhat. A nehéz pszichológiai állapot pedig akár a gyógyulást is lassíthatja. Úgy vettem észre, hogy az emberek többsége a kezdeti nehézségeket követően további problémákkal szembesül. Későbbi beavatkozások sora vár rájuk, el kell fogadniuk a pótlásokat, és mindez nagy költségekkel járhat, amit nem is mindenki tud előteremteni. A végeredmény láttán gyakran kárpótolva érzik magukat, mégis nehéz tortúrának mondható a teljes beavatkozás menete. Ez az egész nagyon meg tudja viselni a pácienseket lelkileg. Van, aki nem is tudja elfogadni az új pótlást, nem mosolyog annyit, takarja a száját, és kínosan érzi magát – mondja Ferenczi Eszter. – Egy Németországban végzett kutatás azt vizsgálta, milyen hatással van egy fog elvesztése a pszichére, és ezáltal az emberi kapcsolatainkra. Feltárták, hogy komoly összefüggés van a kettő között, hiszen aki pszichésen érintett, kevésbé megy emberek közé, nem mosolyog annyit, és hajlamosabb a depresszióra. Mindenkivel előfordulhat, hogy elveszíti a fogát előbb-utóbb, ám az, hogy milyen hatással van az egyénre, az már nagy eltéréseket mutat.”

Komolyan befolyásolja a kapcsolatainkat

Nem véletlen, hogy annyira zavar bennünket, ha nincs jó állapotban a fogazatunk. „Amikor meglátunk egy számunkra addig ismeretlen embert, először általában a szemébe nézünk, majd utána rögtön a szájára ugrik a tekintetünk, hisz onnan halljuk a beszédet és arra figyelünk. Éppen ezért azonnal szembetűnő, ha a száj állapota elhanyagolt, vagy erősen leromlott állapotban van, és csak ezután vesszük észre a többi részletet a másik emberen. Ugyanilyen komoly problémát jelenthet a szájszag is, ami szintén erősen befolyásolja a társas kapcsolatokat, akár tudatában vagyunk ennek, akár nem” – figyelmeztet a szakember. És ha az első benyomás ápolatlan összhatást kelt, azt bizony nagyon nehéz utána korrigálni.

A legfontosabb teendők

Ha már megtörtént a baj, és szuvas, kihúzásra váró fogunk van, esetleg már el is vesztettünk fogat, akkor nagyon fontos, hogy a továbbiakban minél jobban odafigyeljünk a fogaink állapotára – megelőzve ezzel a további problémákat, és csökkentve a negatív pszichés hatásokat. Dentálhigiénikus szakértőnk az alábbiakat javasolja.

✔ A rendszeres, legalább évente egyszeri kontroll lényegesen csökkentheti a komolyabb beavatkozások mértékét, így az esetlegesen kialakuló traumákét is.
✔ A szájüreg flóráját, ahogy a bélrendszerét, különböző baktériumtörzsek alkotják. Ha ezek egyensúlya felborult, vagy a szájüreg pH-értéke nem megfelelő, azt például a kellemetlen szájszag jelezheti. A megfelelő szájflóra elengedhetetlen az egészség fenntartásában, ehhez napi kétszeri fogmosás javasolt, szájprobiotikumok fogyasztása, illetve a rendszeres kontroll.
✔ A fogkövek kialakulása súlyos esetekben ínygyulladást is okozhat, ami aztán akár fogvesztéshez is vezethet – fontos odafigyelni ennek a rendszeres eltávolítására.
✔ A fogorvos-látogatás gyakoriságára nincs mindenkire érvényes szabály. Egyénenként eltérő a száj pH-ja, mindenkinek más a szájhigiéniája. Előfordulhat, hogy valakinek gyakrabban kellene meglátogatnia a dentálhigiénikus szakembert, vagy kiegészítő kezelést is érdemes választania.
✔ Rendkívül kellemetlen, ha csak akkor keressük fel a fogorvos szakembert, amikor már nagy fájdalmat érzünk. Ilyen esetekben jóval stresszesebbek lehetünk a kezelés alatt, a beavatkozások fájdalmasabbak lehetnek, és a gyógyulás is tovább tarthat. Épp ezért bármilyen kellemetlenség jelentkezésekor minél hamarabb fel kell keresni a szakembert.

Milyen a jó fogkefe?

A fogmosás a legalapvetőbb teendő a fogaink egészségének megőrzéséhez. Ez akkor a leghatékonyabb, ha megfelelő eszközt választunk hozzá.

✔ A puha és sűrű sörték biztonságos és kíméletes tisztítást tesznek lehetővé.
✔ Ha nincs ínyproblémánk, közepesen kemény sörtéjű kefét is választhatunk, ha ezzel komfortosabb a fogmosás.
✔ A nyél kialakítása olyan legyen, ami nekünk kényelmes, kézre áll.
✔ A kisebb fej abban segít, hogy a nehezebben hozzáférhető helyeket is meg tudjuk tisztítani.
Persze a megfelelő fogkefe is csak akkor segít a megelőzésben, ha kellő rendszerességgel (naponta legalább kétszer), megfelelő alapossággal és ideig (legalább két percig) tisztítjuk vele a fogainkat, és rendszeresen, körülbelül kéthavonta cseréljük. Az optimális fogmosási technika elsajátításához érdemes dentálhigiénikus szakember segítségét kérni, nagyon sokat számíthat ez a fogaink egészségének megőrzésében.

Fotó: adobestock