Úgy véli, a karmánkat 70 éves korunkig dolgozzuk le. De vajon mi következik utána, egyfajta jutalomjáték?
„Ez egy általános becslés. Mindenki életében van egy olyan szakasz, amikor karmikus feladatai vannak, de eljön az a pont is, amikor a másokkal szembeni kötelezettségek véget érnek. Ekkor következik a magunkkal való számvetés ideje, ami már nem karma, hanem lehetőség” – mondja.
Amikor a válás maga a szabadság
Indiában ébredésnek hívják ezt az időszakot.
„Leülepszik mindaz, amit addig tapasztaltunk, és megértjük, mi miért történt az életünkben. Ez a tanulás és tisztulás folyamata. A 70 év egy irányadó határ, mivel az ember életének legaktívabb szakasza addig tart. Ha addigra nem jönnek a szellemi felismerések, utána egyre kisebb az esély a változásra, így a tudat egy szűk, állandósult börtönben rekedhet. Sokan azt gondolják, hogy a karma hatalmas feladatokat, nagy történéseket jelent, pedig valójában minden gondolatunk és cselekedetünk karmát hoz létre. Minél magasabb szellemi szinten vagyunk, annál kevesebb ledolgozandó karmával rendelkezünk” – magyarázza a tévés, aki szerint a hetven év körüli időszak egyfajta megérkezés.
Sokan ekkor jönnek rá, hogy a házastársukkal a közös feladataik véget értek, és a kapcsolat, ami valaha összetartotta őket, mára már inkább akadályozza, mintsem segíti személyes fejlődésüket. Az elmúlt években ezért vált egyre gyakoribbá az úgynevezett ezüstválás: amikor a hatvan év fölöttiek új irányt keresnek az életükben.
„Ebben a korban a válás már nem a boldogságkeresésről, hanem a szabadságról szól. Az évek során mindenki változik, és sokan ráébrednek, hogy már nem azok az emberek, akik a házasságkötéskor voltak, és elkezdik keresni az útjukat a jelenlegi énjükkel. A házasság szociális találmány, nem sorsszerű kötelezettség. Az ébredés időszaka lehetőséget ad arra, hogy újraértékeljük az életünket.”
Beszélni és csendben maradni
Hosszú utat járt be, mire beteljesítette karmikus feladatát.
„Csak sejthetem, mi lehetett az, ténylegesen csak később bizonyosodhatok meg róla. A karmát nem az agyunk hozza létre, a születés előtti állapotban kapjuk meg, és nem tudjuk, mi az, mint ahogyan egy hal sem tudja, mekkora a tenger, csak akkor, ha madárként újjászületik.
Az ember azzal, hogy kiválasztja a szüleit, a személyiségét, a testét is megválasztja, és aszerint éli majd az életét. Ha azt, amiért leszületünk, nem tanuljuk meg, és nem fejlődünk, a következő életünkben meg kell tapasztalnunk. Ez nem a büntetésről, sokkal inkább a tanulásról szól.
Ha egyik életünkben az áldozat szerepét játszottuk, akkor később a hóhérét is meg kell majd tapasztalnunk: az ellenpontokat is ismernünk kell. »Annak van joga beszélni, aki tud néma maradni« – ez egy nagy tanítás, és nagyon odafigyelek rá – meséli. – Volt olyan időszakom, amikor évekig beszéltem, aztán sokáig csendben maradtam. Jólesett a tudatos elvonulás. Fontosnak tartom a belső utazást az őszinte önmagunkkal. Azt vallom, hogy ehhez nem kell messzire menni, akár a Duna-parton is megtehetjük, hogy mélyen magunkba nézünk. A leghosszabb belső utazásomat például a saját lakásomban tettem meg.”
Nem minden elrendeltetett
A karmához szorosan kapcsolódik a reinkarnáció tana is.
„Nem szappanopera az életünk, de mélyen hiszem, hogy nem véletlenül találkozunk bizonyos emberekkel. Ha valakit meglátunk, és valamit érzünk, legyen az szimpátia, szerelem vagy szeretet, annak köze lehet a reinkarnációhoz. Lehet, hogy az előző életünkben a családunk tagja volt” – mondja a tévés, akinek édesapja is brahman pap és jövendőlátó volt.
„Minden ember sorsának van egy látható iránya. Van, amit meg kell tapasztalnunk, de nem minden elrendeltetett. A kötelező tapasztalások megtörténnek, a dramaturgiába viszont beleszólhatunk, ami a felismerésekről, a fejlődésről és a belső egyensúlyról szól. Buddha azt mondta, minél fejlettebbek vagyunk, annál kevesebb a kötelező feladatunk, és nélkülük is eljuthatunk a felismerésig. Szeretek tarot-kártyát vetni, számmisztikával és tenyér-elemzéssel foglalkozni, ilyenkor intuitív módon fogalmazódnak meg a mondatok. Arra próbálom rávezetni az embereket, hogy megértsék, a problémákban ott rejlik a megoldás kulcsa.”
Fotó: Szabó Lilla, Schumy Csaba
