„A testet és a lelket egységben kell kezelni, nem választhatók el egymástól” – mondja Rákosi Dóra, a Császárvonal gyógytornásza a szülés késői fizikai és lelki következményeiről. Munkája során természetesen legtöbbször a császármetszés, illetve a gátmetszés következtében kialakuló testi nehézségekkel, fájdalmakkal találkozik. Ám gyakran megtörténik az is, hogy a test kezelése közben a lélekből is feltörnek, sőt akár fel is oldódnak az átélt traumatikus tapasztalatok.
Császárhegből térdfájás
A test oldaláról nézve a dolgot, hogy bizonyos fizikai tünetek kialakulásában akár egy évtizedekkel korábban elvégzett császármetszés vagy akár gátmetszés is szerepet játszhat. A testünket ugyanis behálózza a fasciarendszer, egy kötőszövetből álló hálózat. Körbeveszi és összeköti az izmainkat, a belső szerveinket. Kapcsolatot teremt a testünk távoli részei között, lehetővé teszi a rugalmas, dinamikus mozgást és a testtartásunkat is befolyásolja. Ha viszont ebben a szorosan összefonódó hálózatban bárhol feszültség, letapadás keletkezik, az az egész rendszer egyensúlyát felboríthatja.
„Műtét esetén a sebszélek természetesen egy idő után összeforrnak, ám a rendszer korábbi rugalmassága károsodhat – mondja Rákosi Dóra. – Kicsit olyan, mint amikor túl szorosan tűrjük be a nadrágba a pólónkat. Kényelmetlen, vág, feszít, de nem mindig ott, ahol betűrtük, néha sokkal távolabbi helyeken is.”
Az izmokat bepólyáló fasciahálózat letapadása, rugalmatlansága a megváltozott terhelés miatt éppen ezért akár olyan helyeken is okozhat mozgásszervi problémákat, ahol nem is számítanánk rá. Így lehet például egy váll- vagy térdfájdalom egy akár húsz évvel korábban elvégzett császármetszés késői következménye. De kialakulhatnak a műtét nyomán összenövések a kismedencei szervek területén. Székrekedés, szexuális problémák, teherbe esési nehézségek és számos más tünet is.
Szakértőnk szerint természetesen az, hogy ezek a panaszok hol és mikor jelentkeznek, sok tényezőtől függenek. Többek között az illető testi-lelki előéletétől, általános egészségi és idegrendszeri állapotától, táplálkozásától, mozgási szokásaitól. Egy azonban biztos: soha nincs késő velük foglalkozni.
A lélek is megszólal
Rákosi Dóra praxisában is sokan vannak, akik például térdfájdalom vagy más mozgásszervi panasz miatt keresik fel a gyógytornászt. Majd kiderül, hogy a gondjaik a szülésükre is visszavezethetők. A szakember ilyenkor legtöbbször a manuális terápia, többek között a viszcerális terápia eszköztárát veti be a feszülések, letapadások oldására.
„Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a hegek kezeléséhez, amelynek otthon is végezhető fogásait a gyógytornász megtanítja. Bármilyen életkorban hozzá lehet fogni” – figyelmeztet a szakértő, aki a hozzá fordulókat, épp a fentiek miatt, mindig részletesen kikérdezi korábban lezajlott műtétjeikről, szüléseikről is.
Ez is érdekelhet: 25 éves traumáról beszélt Zoltán Erika, ami miatt nem lett több gyereke
A szakember természetesen arról is beszámol, hogy ilyenkor gyakran előtörnek a lélekben „lerakódott” fájdalmak is. „Ahány ember, annyiféle szülés. Amit az egyikünk traumatikusnak él meg, az a másiknak nem okoz gondot, legyen szó akár természetes úton lefolyt szülésről, akár császármetszésről. Nagyon sokszor előfordul, hogy a test kezelése közben a lélek is enged. Bevillannak például a kellemetlen, fájdalmas élmények, sokszor a páciens könnyei is elerednek” – számol be a tapasztalatokról az ún. hegtudatos szemléletben szakembereket is oktató gyógytornász.
Évtizedekkel ezelőtt ráadásul nem is fektettek ekkora hangsúlyt a szülésélményre vagy az esetleges traumák feldolgozására, mint mostanában. Épp ezért fordulhat elő, hogy gyakran több évtizedes, régen elengedettnek hitt érzelmek kerítik hatalmukba némelyik pácienst. Hogy ezek után kinek mi segít, az ismét egyéni dolog. Van, akinek a testtel való munka, a manuális terápia is elég, hogy elengedje a rossz élményeit. Van viszont, akit a gyógytornász pszichológushoz, perinatális szakemberhez irányít.
Generációs terhek
„A szervezetünk úgy van felépítve, hogy egy egyébként nem traumatikus szülés fájdalmát valóban hamar elfelejtjük, és ideális esetben könnyen kialakul az anya és a gyermeke közötti kötődés. Amikor azonban negatív az élmény, az nemcsak a csecsemő gondozásának azonnali nehézségeiben mutatkozhat meg, hanem akár hosszú távon is kihathat az anya-gyermek kapcsolatra” – kapcsolódik be a beszélgetésbe Ajibola Rita Wanda pszichológus.
Ha a kismama úgy élte meg annak idején, hogy sérült a szülés közbeni biztonságérzete: nem volt támasza (ne feledjük, az apás szülés is viszonylag új szokásnak számít), méltatlanul bántak vele, kivették a kezéből a kontrollt, így nem tudott ráhagyatkozni a természetes testi-lelki folyamatra, esetleg műhiba történt, vagy tragédiát, veszteséget kellett átélnie, az évek múltán is előhozhat feszültségeket – sokszor épp akkor, amikor az unokát várja a család.
„Az ilyen lelki terhekkel is minden életkorban érdemes foglalkozni. Sokszor családterápiás módszerekkel, például anya-lánya terápiában sikerül feldolgozni a szülés, születés körülményeit. Gyakran egyenesen a generációk óta öröklődő, transzgenerációs mintákkal dolgozva jönnek fel olyan tartalmak, amelyek további traumafeldolgozást kívánnak” – fogalmaz Ajibola Rita Wanda.
Fotó: Getty images
