Az utóbbi időben Magyarországon is megnövekedett az oltásokat elutasítók száma. Ennek okáról és a lehetséges következményekről kérdeztük dr. Galgóczi Ágnest, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) Járványügyi főosztályának osztályvezetőjét.
Korábban a kanyaró elleni védőoltásban nem bíztak
„Bár a Covid–19-pandémia óta valóban megnövekedett az oltásellenes hangulat, mégsem újkeletű dologról van szó. Közel 30 éve, 1998-ban például sokan elhitték, hogy a kanyaró elleni védőoltás – amely Magyarországon 15 hónapos és 11 éves korban kötelező – autizmust okozhat. A tévhit terjedésének oka összetett folyamat, ám az biztos, hogy megingatta a kanyaróoltásba vetett bizalmat.”
A kanyaró nagyon ragályos betegség, ahhoz, hogy ne tudjon terjedni, 95 százalék fölötti átoltottságra van szükség.
„A kanyaró esetében egy fertőzött 16-18, a fertőzésre fogékony másik személyt tud megfertőzni. Érdekességképpen a Covid–19 esetében ez a szám 2-4 fő, míg az influenzánál 1-2 fő. Nem kérdés, hogy oltás nélkül nem nőhetett volna fel úgy néhány nemzedék, hogy csak hallomásból ismerjék a kanyarót. Szomszédos országaink közül Ausztriában és Romániában nem kötelező az oltás, így nagyon könnyen behurcolható a fertőzés. Az oltási fegyelem csökkenésével nálunk is újra felütheti a fejét” – mondja dr. Galgóczi Ágnes.
Kötelező és választható
A védőoltási program hazánk járványügyi biztonságának alapja. A kanyaró elleni oltási szkepticizmus például komoly kanyarójárványokat okozott néhány évtizeddel ezelőtt az Egyesült Királyságban.
A védőoltások olyan betegségek ellen védenek, amelyek súlyos, életveszélyes állapotokat is előidézhetnek, és kiterjedt járványokat okozhatnak.
„A kötelező védőoltásokat jogszabály írja elő, és azokat minden oltásra kötelezettnek meg kell kapnia. A választható oltások esetén a védőnővel, háziorvossal, házi gyerekorvossal érdemes mindig mérlegelni a lehetőségeket, azt, hogy milyen előnyei lehetnek az oltásnak, milyen szövődményekre számíthatunk, és milyen problémát okozhat a betegség az adott egyénnél” – tanácsolja a szakember.
Ez is érdekelhet: Azonnal szaladj az orvoshoz, ha ezt az 5 tünetet észleled 50 év alatt: a vastagbélrák fenyeget
Több fázisú ellenőrzések
Sokan attól tartanak – a Covid–19-vakcinák kapcsán merült föl ez az aggály –, hogy rövid idő alatt fejlesztették ki az oltásokat, nem megbízhatók, nem ismerjük a hosszú távú következményeket. Galgóczi Ágnes szerint azonban ettől nem kell félni.
„Egyértelműen kijelenthetem, hogy az oltások biztonságosak. Ezt biztosítják a szakmai szabályok, illetve a jogszabályi környezet is. Minden vakcinát szigorúan tesztelnek több fázisú vizsgálatokban, mielőtt jóváhagyják felhasználásra, és biztonságosságukat rendszeresen újraértékelik, azután is, hogy forgalomba kerültek. A szakemberek folyamatosan figyelik, hogy van-e bármi jele annak, hogy az adott oltóanyag súlyos nemkívánatos eseményt okozhat. Abban a ritka esetben, amikor súlyos mellékhatást jelentenek, azt azonnal kivizsgálják. Sokkal valószínűbb, hogy egy oltással megelőzhető betegség következtében ér valakit súlyos egészségkárosodás, mint az, hogy egy oltástól.”
Hiteles forrásból
Az osztályvezető azt tanácsolja, hogy hiteles és hivatalos, szakmai forrásból tájékozódjunk. Az oltasbiztonsag.hu és az NNGYK egeszsegvonal.gov.hu weboldalán számos információ elérhető a védőoltással megelőzhető fertőző betegségekről és az oltóanyagokról egyaránt.
Fotó: AdobeStock
