Budapest: Hadik András szobra
A budai várnegyedben áll Hadik András huszárkapitány lovasszobra, amely egyben az 1702-ben alapított 3. lovasezred emlékműve is. A szoborhoz fűződő hiedelem a Budapesti Műszaki Egyetem egykor itt működő kollégiumának diákjaitól ered: ők találták ki azt a pikáns szokást, hogy vizsga előtt a másnapi szerencse érdekében megérintették a mén heréjét. Az idegenvezetők ma is elmesélik ezt a történetet az itt kalauzolt turistáknak, a hivatalos szervek azonban egyáltalán nem nézik jó szemmel a frivol babona továbbélését.
Sátoraljaújhely: Teitelbaum Mózes sírhelye
Az 1841-ben elhunyt Teitelbaum Mózest csodarabbiként emlegetik, sírja pedig ma is zarándokhely. A rabbi csodálatos gyógyításairól volt híres, egyes feljegyzések szerint a gyermek Kossuth Lajost is ő gyógyította meg. Amikor Kossuth gimnazista volt, ismét felkereste a rabbit, aki nemcsak megáldotta őt, hanem az életútját is megjósolta. A rabbi nevezetes volt arról, hogy amuletteket is adott az őt felkeresőknek. A hatóságok egyszer megvádolták, hogy jó néhányan ezek segítségével szöktek meg a börtönből, Teitelbaum viszont azzal védekezett, hogy amulettjei csak a démonoktól szabadítják meg a megszállottsággal küzdőket.
A rabbi nyughelye a sátoraljaújhelyi zsidó temetőben található, ma is sokan érkeznek ide. A haszid zsidó közösség tagjai külföldről is rendszeresen felkeresik a helyet – de bárki imádkozhat itt csodáért, egészségért, gyógyulásért, szerencséért.
Pécs: Lakatfal
A pécsi lakatfalat sokan azért keresik fel, hogy szerelmüknek emléket állítsanak, ám a hiedelem szerint a „lakatolás” bármilyen kívánság valóra váltásában segíthet. Az eredetét tekintve több történet is napvilágot látott. Az egyik szerint a szeretőjüket váró asszonyok tették ki a lakatot, jelezvén, hogy férjük távozott otthonról. Mások viszont úgy emlékeznek, hogy az érettségiző diákok búcsúztak itt jelképesen a tanulmányaiktól és iskolai szekrényüktől.
Egy Sümegi Tamás nevű egykori diák maga mesélte, hogy 1989-ben ő helyezte el itt az iskolai labor lakatját, amely véletlenül maradt nála, mert egyszerűen nem akarta tovább cipelni. A néphit szerint a lakat kattanásakor tisztán és világosan kell látnunk magunk előtt, mit szeretnénk, és lehetőleg el is ismételni magunkban, így segítve az óhaj valóra válását.
Csodára van szükséged az életben? 7 szerencsehozó hely, ahol valóra válnak a kívánságok
Split: Gergely püspök nagylábujja
A horvát tengerparti város híres Nini Gergely püspök szobráról, amely a belvárosban áll. A szobor bal nagylábujját már fényesre koptatták a turisták érintései. A helyi legenda szerint ugyanis, aki megérinti a szobor lábujját, annak óriási szerencsében lehet majd része. Érdekesség, hogy nemcsak az utazók tapogatják meg az egyházfő lábát, hanem a helyiek is ide jönnek kívánni.
A középkori püspököt nagy becsben tartják Horvátországban, több településen is található szobra – ám közülük csak a splitit tartják szerencsehozónak. A tisztelet oka többek között az is, hogy a püspök kiállt Rómával szemben azért, hogy a latin helyett a horvát nyelven tartsák az egyházi szertartásokat. Szerette volna, ha a hívei értik, mire tanítja őket.
Firenze A vaddisznó orra
A reneszánsz városában, az Új Piac oldalában lévő vadkan, a „Porcellino” orrát kell megérinteni a szerencséhez. De a hiedelem azt is mondja, hogy aki pénzt tesz a vaddisznó nyitott szájába, majd hagyja, hogy az kicsússzon onnan, és a szobor lábánál fekvő rácson leessen, az szerencsés lesz. Ez fokozható tovább az állat orrának simogatásával. A szobor orrának érintésével sokan azt is igyekeznek bebiztosítani, hogy visszatérjenek a városba. És hogy miért épp a vaddisznó kapta a szerencsehozó szerepet? Mert ez az állat az olasz néphagyományban az erő, a bátorság és a természetes energia szimbóluma.
Ez is érdekelhet
- Apró, fűtetlen lakásban teltek az utolsó évei, oxigénsátorban hunyt el: a mellőzöttség áldozata lett Kabos Gyula
- Ez tragikus: így néz most ki a nagybeteg Reviczky Gábor, kollégája nem is tudta, milyen fotót oszt meg
- Újabb karó a Megasztár szívébe? Szépréthy Roland azonnali leváltását követelik a nézők
Bledi tó: Templomi harangok
A templomról VII. Kelemen pápa a 16. században mondta ki, hogy a harangjai minden hívő kívánságát teljesítik. A legenda szerint, akik úszva érkeznek a kis szigetre, felmennek a templom tornyába, és a harangoknál elmondják kívánságukat, azok számíthatnak a beteljesülésére. Napjainkra annyit változott a szertartás, hogy már nem kell úszva érkezni a templomhoz. Azt viszont nem árt tudni, hogy csak egyetlen kívánságunk válhat valóra, ezért ne soroljuk fel valamennyit.
Sok ifjú házas is itt kéri a felsőbb hatalmaktól, hogy a kapcsolatuk tartós legyen. Maga a harang legendája is egy fiatal özvegyasszonyhoz kapcsolódik, akinek a férjét a rablók megölték és a tóba dobták. Az asszony harangot akart öntetni az emlékére, de az azt szállító csónak elsüllyedt. A nő ezután egész vagyonát egy új templom építésére ajánlotta, halála után pedig a pápa hálából elkészíttette a harangot.
Jeruzsálem: Siratófal
A világ leghíresebb zarándokhelye. Neve onnan ered, hogy a zsidók e falnál imádkozva gyászolják a templom lerombolását. A zsidó vallás legszentebb helye, amely vallási hovatartozástól függetlenül látogatható. Az ókori fal réseibe elhelyezett kívánságcédulákról úgy tartják, hogy varázserővel töltekeznek, a rájuk írt kívánságok megvalósulnak.
Ezek a cédulák szentírásnak számítanak, amit idegenek nem olvashatnak el. A résekbe rejtett és onnan kihullott cédulákat ezért rendszeresen összegyűjtik, hogy az Olajfák hegyén elássák. Imádkozás után a hívők hátrafelé lépegetve hagyják el a helyet, mert nem szabad hátat fordítani a szent falnak.
Fotó: MTI, Profimedia, Getty Images, Adobestock
