Nem is egyféle létezik belőle: IGAZ
„A koleszterin egy zsírszerű anyag, amely természetes állapotban is előfordul a szervezetben, a máj is képes előállítani, de az elfogyasztott ételeinkben is lehet belőle. A koleszterinre a szervezetnek szüksége is van a normális működéshez, ott van például minden sejtfalban – az agyban, az idegekben, az izmokban, a bőrben, a májban, a szívben –, gyakorlatilag minden szervünkben.
A hormonrendszer megfelelő működéséhez, az epe és a D-vitamin előállításához is fontos” – mondja szakértőnk, dr. Sándor-Menyhárt Orsolya kardiológus szakorvos. A koleszterin nem vízoldékony, a vérben fehérjéhez kötve, úgynevezett lipoprotein formájában kering.
Az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL-koleszterin) a sejtekhez szállítja a koleszterint – ez az úgynevezett „rossz” koleszterin, amely növeli az érelmeszesedés rizikóját. A magas sűrűségű lipoprotein (HDL-koleszterin) a felesleges koleszterinnek a májba való visszajuttatását segíti, ez az úgynevezett „jó” koleszterin, amely kifejezetten érvédő hatású. Vagyis, míg az LDL-koleszterin szintje akkor jó, ha alacsony, 3,4 mmol/l alatti (azoknál, akiknek nincs más szív- és érrendszeri rizikójuk). A HDL-koleszterin szintje jobb, ha magas, vagyis meghaladja a 0,9 mmol/l arányt.
A magas értékeket a helytelen életmód okozza: RÉSZBEN IGAZ
A vér magas koleszterinszintje két fő forrásból származhat. Egyfelől a táplálkozásból, elsősorban állati eredetű zsírok túlzott fogyasztásából (kb. 30 százalék), másrészt pedig a koleszterin belső, májban történő termelődéséből (kb. 70 százalék), amelynek fokozódása gyakran öröklötten fordul elő.
Mindez azt jelenti, hogy a telített és transzzsírokban (pl. állati eredetű élelmiszerekben, túlsütött húsokban) gazdag étrend, a mozgásszegény életmód, a dohányzás, a túlsúly valóban hozzájárulhat a magas koleszterinszint kialakulásához. De szerepet játszanak benne bizonyos társbetegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség, sőt számos olyan tényező is, amelyet nem tudunk befolyásolni.
„A kor előrehaladtával például természetes módon emelkedhet a koleszterinszintünk. Sok embernél pedig a családban öröklődő hajlam okozza a magas koleszterinszintet – így a betegség akár fiatal, egészséges embereket is érinthet” – teszi hozzá szakértőnk.
A férfiakat erőteljesebben veszélyezteti ez a betegség: RÉSZBEN IGAZ
Egy ideig, főleg fiatalkorban ez igaz lehet, kivéve az örökletes magas koleszterinszint eseteit. A menopauza beköszöntével azonban a nők esetében megszűnik az ösztrogén női nemi hormon védő hatása – olyannyira, hogy 55 éves kor felett a nők esetében egyenesen nagyobb a magas koleszterinszint kockázata, mint a férfiaknál.
Miért veszélyes?
Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, amit a szervezet nem képes lebontani, a felesleg az artériák falában fog felhalmozódni. Ezek a plakkok pedig érelmeszesedést okoznak. Az erek egyre kevesebb vért engednek át, ami minden szerv működését károsítja, sőt legrosszabb esetben az ér el is záródhat, ami infarktushoz, stroke-hoz vagy más életveszélyes állapothoz vezethet.
Épp ezért a magas koleszterinszint több betegség kockázatát is növeli. Ilyen a szívkoszorúér-betegség, a perifériás érbetegség, a magas vérnyomás, az agyvérzés. Az epekő, sőt a demencia magasabb rizikójával is összefüggésbe hozták. A szemhéjon kialakuló sárga foltok, az úgynevezett xantómák pedig a lerakódott koleszterin jelei lehetnek.
Ez is érdekelhet: Folyadékpótlás zöldségekkel: ezek a legmagasabb víztartalmú növények, minden nap ihatod
A rendszeres ellenőrzést elég időskorban elkezdeni: HAMIS
Egy egészséges felnőtt embernek már 20 éves kortól ajánlott a koleszterinszint ellenőrzése, átlagosan 5 évente. Akinél viszont már mértek magas értéket, annak évente javasolják a laborvizsgálat elvégzését. „Ha a családban halmozottan fordult elő magas vérzsírszint vagy szív- és érrendszeri betegség, a 10 éven felüli gyerekek szűrését is érdemes megkezdeni” – figyelmeztet a szakorvos.
Ha túlsúly vagy elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás vagy a koleszterinszintre is ható társbetegség – például vese-, hasnyálmirigy-betegség, esetleg pajzsmirigy-alulműködés –, van jelen, szintén ajánlott a gyakoribb ellenőrzés. Szakértőnk arra is figyelmeztet, hogy a vérzsírok értékeit komplexen értékeli az orvos. Az LDL- és HDL- koleszterinen kívül fontos ismerni az összkoleszterin- és a trigliceridszintet is, amelyek szintén kiderülnek laborvizsgálattal. Az 1,7 mmol/l alatti triglicerid tekinthető egészségesnek.
Ha koleszterincsökkentő gyógyszert szedek, nincs más teendőm: HAMIS
Ha az orvos koleszterincsökkentő gyógyszert ír fel, az orvosságot az előírt adagban és gyakorisággal kell szedni. Akkor is, ha nincs semmiféle tünetünk. A magas koleszterinszint ugyanis legtöbbször semmiféle kellemetlenséget nem okoz, a háttérben azonban kifejti érkárosító hatását.
Ezzel azonban még nem ért véget a feladatunk, hiszen a gyógyszer és az életmódi tényezők együtt segítenek visszafogni a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Fontos az egészséges, változatos, növényi eredetű táplálékokban gazdag, ugyanakkor állati zsírokban szegény étrend. Valamint a rendszeres testmozgás, és a megfelelő pihenés, stresszoldás is. A életmódi változtatásokat tehát aligha ússzuk meg.
Ez is érdekelhet
Fotó: Adobestock
