Az online tér életünk szerves része, egy „digitális valóság”, ahol mi magunk is kiteljesedünk – vagy éppen sérülékennyé válunk. Friss példa erre amennyire futótűzként terjedt el a közösségi médiában a Coldplay-koncerten történt csókkamerás történet híre. Ha valaki nem hallotta volna: az Astronomer techcég nős vezérigazgatója a férjezett HR-vezetővel randevúzott a koncerten.
Ebből valószínűleg soha nem lett volna hír, ha a koncerten a csókra buzdító, ún. csókkamera nem mutatja őket a kijelzőn. Bár a koncertjegy megvételével hozzájárulunk a fotók készítéséhez, ám arra biztosan nem adunk felhatalmazást, hogy fényképünk – főleg mém formájában – bejárja a világot. (És ezzel örök életre szóló károkat okozzon, akár elveszítsük a munkánkat, tönkretegye a magánéletünket a nyilvánosság reakciója.)
Dr. Bátki Pál ügyvéd nap mint nap szembesül azzal, hogy a felhasználók jogi védelmet keresnek a közösségi médiában vagy az interneten máshol megjelent olyan bejegyzéssel szemben, amely személyüket támadja, vagy visszaél a nevükkel, a fényképükkel.
„Az internet olyan módon gyorsította fel az életünket, hogy a jogsértések is tömegessé váltak, ami szinte ellehetetleníti a hagyományos (azaz bírói) jogérvényesítést” – magyarázza az ügyvéd. A személyiségi jogok az emberi méltóságot, az egyéni autonómiát és az önrendelkezési jogot védik. Ezen alapvető jogok védelmét hazánkban a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) biztosítja.
„Egy poszt a közösségi médiában, egy blogbejegyzés, egy videófelvétel vagy akár egy mesterséges intelligencia által generált »mélyhamisítvány« (deepfake) sértheti az érintett személy jogait.”
Már a továbbosztás is lehet bűncselekmény
A magyar bíróságok egyre gyakrabban foglalkoznak online személyiségi jogi ügyekkel. A leggyakoribb jogsértések közé tartozik a jó hírnév megsértése, a magánélethez való jog megsértése, valamint a képmáshoz és hangfelvételhez fűződő jog megsértése. Nézzük mik ezek!
„A jó hírnév megsértése a leggyakoribb, amikor valótlan tényállításokat vagy rosszindulatú véleményeket terjeszt valaki. Ilyen például, ha valakiről valótlanul állítják, hogy bűncselekményt követett el, vagy becsmérlő, lejárató tartalmakat osztanak meg róla. Fontos megjegyezni, hogy ha nem mi írjuk az adott posztot, csak megosztjuk, akkor is jogellenesen járunk el, ezért mindig alaposan gondoljuk át, mit osztunk tovább” – figyelmeztet az ügyéd.
A magánélethez való jog megsértését jelenti a személyes adatok (pl. egészségi állapot, szexuális irányultság, pénzügyi helyzet) engedély nélküli nyilvánosságra hozatala, vagy az otthoni környezetről készült felvételek – tehát más udvaráról, lakásásról készült fotók – megosztása. Az online zaklatás vagy a „doxxing” (személyes adatok nyilvánosságra hozatala bosszú céljából) is ebbe a kategóriába eshet.
Ez is érdekelhet
A családtagok, főleg a szülők beleegyezése is kell
Szintén fontos megemlíteni a képmáshoz és hangfelvételhez való jogot.
„Ennek megsértése történik, ha valakiről készült felvételt az engedélye nélkül hozzák nyilvánosságra. Ez abban az esetben is így van, ha egy családi felvételt osztunk meg, és az egyik családtag nem járul hozzá a közléshez. Nem szükséges a hozzájárulás tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. Különösen érzékeny terület a gyermekek kérdése, ahol a szülői hozzájárulás is kulcsfontosságú” – mondja szakértőnk.
Ezenkívül nem árt óvatosnak lenni a talált személyi igazolványokról, bankkártyákról készült fotók megosztásával sem, hiszen ezek is személyes adatokat tartalmaznak. És akár még csalást, személyiséglopást is generálhatunk a felelőtlen megosztással. Gépkocsikat (a rosszul parkoló autókat is beleértve) is kizárólag a rendszám kitakarásával mutathatunk be fotóval.
És ha a mesterséges intelligencia használja fel?
A joggyakorlatban egyre inkább megjelenik a bizonyítási nehézség, hiszen a jogsértő tartalom gyorsan eltűnhet, vagy nehéz beazonosítani a felelős személyt, de azért nem lehetetlen.
„A mesterséges intelligencia térhódítása pedig egy teljesen új problémakört nyit meg. – folytatja dr. Bátki Pál. – Mi van akkor, ha egy MI-szoftver valakinek a képmását vagy hangját használja fel engedély nélkül, akár valótlan helyzetekben? Ki a felelős ilyenkor? A fejlesztő? A felhasználó? A szabályozás ezen a területen még gyerekcipőben jár, de az EU (közösségi jog) szintjén már dolgoznak a mesterséges intelligencia etikai és jogi keretein.”
Hogyan előzzük meg ezeket a jogsértéseket?
A bírósági jogérvényesítés nagyon lassú, a közösségi platformok (például Facebook) sajnos nem reagálnak elég hatékonyan vagy empatikusan a jogsérelmet szenvedő fél panaszaira.
„Ezért a megelőzés kulcsfontosságú. Gondoljuk át, mielőtt bármit megosztunk magunkról vagy másokról az interneten. Ismerjük meg a közösségimédia.platformok adatvédelmi beállításait” – tanácsolja szakértőnk.
Ez is érdekelhet
Fotó: Getty Images
