Örökzöld közönségkedvencek és méltatlanul elfeledett mesterművek. Közismert, díjakkal elhalmozott alkotások és kevésbé értékelt mozik. Magyar filmek, amelyeket mindenkinek ismernie kell, mert érdekesek, fontosak, különlegesek és hozzátartoznak az általános műveltséghez.
A magyar filmtörténet olyan fontos alkotásai ezek, amiket egészen biztosan látott már mindenki legalább egyszer. A bennük elhangzott mondatok olyan szállóigékké váltak, amelyeket még ma is használunk. A nemzeti tudatunk részei. Elég csak kimondani, hogy valami „kicsit sárga, kicsit savanyú” és máris tudjuk, hogy de hát az a miénk, vagyis olyan magyaros szokás. De így van ez az „Izirájder, öcsém!”-mel is, amihez még olvasva is halljuk Csuja Imre hangját és látjuk, ahogy Csokiként repeszt a szakadt Babettájával.
