Így kell helyesen használni a vérnyomásmérőt otthon: az orvosod is hálás lesz érte

Az egyik leghasznosabb orvosi vizsgálat az egyszerűnek tűnő vérnyomásmérés, amiből a doktorunk számos következtetést levonhat az aktuális egészségi állapotunkról. A vérnyomásérték nem egyszerűen egy élettani adat, hanem a szív- és érrendszeri betegségeket is pontosan meghatározza. Más betegségek szempontjából is – mint a vesebetegségek, hormonális elváltozások, stb. – rendkívül fontos tájékoztató adat.

„Fontos tudni, hogy a vérnyomás különböző élettani körülmények között bizonyos határok között változik, de a határértékek adott tartományban tekinthetők csak normálisnak. A fizikaimunka-végzés például megemeli a pulzusszámot és ezzel együtt a vérnyomást, de szorongás, izgalmi állapot ugyancsak magasabb értéket okozhat” – mondja dr. Ofner Péter, kardiológus főorvos.

A vérnyomás napszakonként is ingadozhat – figyelmeztet a szakorvos –, jellemző, hogy a kora reggeli órákban, ébredés után a legmagasabb normális vérnyomás esetén is.

„Általánosságban elmondható, hogy a könnyen elérhető, patikában is kapható vérnyomásmérő eszközök ugyanolyan pontos adatokat szolgáltatnak, mint az orvosi rendelőkben található higanyos nyomásmérők” – folytatja.

Mikor kell otthon vérnyomást mérni?

Az orvos számára rendkívül fontos adatsor, ha naponta többször is mérünk a napi szokásos rutintevékenységünk során. Ehhez nagy segítséget nyújtanak az otthonunkban használható automata- vagy félautomata vérnyomásmérő készülékek.

„A kora reggeli vérnyomásmérés mellett fontos a fizikai munka elvégzése után 10-15 perccel történő mérés, valamint a napszaki ingadozások megismerése céljából a délutáni és esti mérések is” – magyarázza dr. Ofner Péter.

Az orvost ugyancsak informálja, ha a beteg panaszához köthető (fejfájás, szédülés, erős szívdobogás-érzés, stb.) vérnyomás értékek is rendelkezésre állnak.

„Ha tehát azt érezzük, valami nincs rendben, mérjünk akkor is, bármilyen napszak is van.”

Hogyan kell otthon a vérnyomást mérni?

Számos vérnyomásmérő eszköz áll a betegek rendelkezésére, amelyek a vérnyomás pontos meghatározását teszik lehetővé. Bizonyos egyszerű eszközök a felkaron, vagy a csuklón regisztrálják a vérnyomást, más elektronikus eszközök – mint az okosórák – automatikusan, gombnyomásra képesek érzékelni. De léteznek már olyan készülékek is, amelyeket az ujjbegyre kell illeszteni. Minden esetben az legyen az irányadó, amit a készülék használati utasítása ír!

Ahhoz viszont, hogy tényleg hiteles adatokat kapjunk, fontos néhány dolgot betartani.

1. A mérés előtt legalább 10 perc pihenés szükséges.
2. Az adott kart a mérés alatt támasszuk alá.
3. Mindkét karon mérhetünk vérnyomást, de a legtöbb esetben a jobb és a bal kar között lehet 5-10 higanymilliméter nyomáskülönbség, ezért érdemesebb a jobb kart választani, ott ugyanis magasabb lehet az érték. Ha a két karunk között különbség van, érdemesebb mindig azon a karon mérni, amelyik a magasabb értéket adja.
4. Mindig ülve mérjük a vérnyomásunkat, a légzés a közhiedelemmel ellentétben a mérés szempontjából nem érdekes.
5. A vérnyomásmérés alatt igyekezzünk nyugton maradni: ne mocorogjunk a széken, az izmainkat ne feszítsük meg, az ujjainkat ne szorítsuk ökölbe.

Helyes, ha a mért értékeket napló formájában rögzítjük a dátum és az időpont megjelölésével.

Felkaros vérnyomásmérés: mandzsetta és felhelyezés

1. Felkaros vérnyomásmérés esetén a mandzsetta alaphelyzetben a felhelyezéskor ne legyen se túl szoros, se túl laza: úgy szorítsuk csak meg, hogy ha kinyújtjuk a karunkat, éppen ne essen le.
2. A készüléket helyezzük az asztalra, karunk mellé, hogy kényelmesen elindíthassuk.
3. A félautomata készülékek mandzsettájában a fonendoszkópéhoz hasonló mikrofon van, ezt kell a könyökhajlatban levő pulzáló ütőér fölé helyezni.
4. A mandzsettát a készülékkel összekötő cső ne törjön meg.
5. Minden esetben figyelmesen olvassuk el a készülékünk használati utasítását és annak megfelelően járjunk el.

Mit adatokat látunk a készüléken?

„A vérnyomásmérés során több adatot is rögzít a készülék: a maximális nyomásértéket (szisztolés nyomás) és az erekben tapasztalható minimális nyomásértéket (diasztolés vérnyomás). Az automata mérők egy harmadik értéket is mutatnak: ez a pulzusszám. A három egymást követő értéket abban a sorrendben írjuk bele a vérnyomásnaplóba, ahogy a készülék is kijelezte” – hangsúlyozza az orvos.

Mik a normális nyugalmi értékek?

• A felnőttek esetében a szisztolés vérnyomás normál értéke 110-140 higanymilliméter között mondható normálisnak.
• A diasztolés vérnyomás normális értéke 70-90 higanymilliméter között van.
• A vérnyomásnapló értékelése orvosi feladat, ha tartósan a fentiektől eltérő számokat tapasztalunk, úgy kérjük ki a kezelőorvosunk tanácsát.

Fotó: archív