Bőzsöny Ferenc több mint négy évtizeden át köszöntötte a hallgatókat, és a televízióban is feltűnt – leginkább a legendás Delta című műsor narrátoraként. Ma már ritkán emlegetik, pedig generációk nőttek fel a hangján, és életútja is szinte regénybe illő.
Pécsről a mikrofonig – papnak készült, bemondó lett
Bőzsöny Ferenc 1931. január 7-én született Pécsen. Gyerekkorában papnak készült, a veszprémi Piarista Gimnáziumban tanult, ahol osztálytársa volt Mádl Ferenc, a későbbi köztársasági elnök. A politikai rendszer azonban feloszlatta az intézményt, és származása miatt öt alkalommal sem vették fel főiskolára vagy egyetemre.
Dolgozott gyárban, majd sorkatonaként Esztergomban szolgált rádiótávírászként. Egy parancsnoka javaslatára jelentkezett bemondónak a Magyar Rádióhoz – több mint 3000 pályázó közül választották ki, és 1956. augusztus 24-én szólalt meg először élőben a Kossuth Rádióban.
Ezeket olvastad már?
A forradalom és a legendás évek
Életében csak egyszer volt szerelmes: magányosan hunyt el Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió hangja
1956 októberében, alig három hónapos gyakorlattal élte át a Bródy Sándor utcai rádióépület ostromát. Ő konferálta fel Mindszenty József hercegprímás beszédét a Szabad Kossuth Rádióban – életének egyik legnagyobb élménye volt ez a találkozás. Később II. János Pál pápa magyarországi látogatásain is tudósított, és felolvasói szolgálatot látott el a pápai szertartásokon.
A rádió és a televízió ikonja
Bőzsöny Ferenc 1956-tól 1996-ig dolgozott a rádióban, 1988-tól főbemondóként. Hangja összeforrt a Déli harangszó című sorozattal, amelyben magyar templomok harangjait mutatta be, és a Mesélő Krónikák ismeretterjesztő műsorral.
A televízióban a Delta című tudományos magazin narrátoraként vált ismertté – több mint 40 éven át hallhattuk jellegzetes orgánumát a műsor kisfilmjeiben.
Tanár, nyelvész, a szép magyar beszéd őrzője
Rádiós munkája mellett elvégezte az ELTE magyar–történelem szakát, majd angol szakot, és 1973-ban magyar nyelvészetből doktorált. Tagja volt a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, a Magyar Rádió nyelvi bizottságának, és az Anyanyelvápolók Szövetsége elnökségének.
Nyugdíjazása után a Központi Papnevelő Intézet retorikatanára lett – így élete végéig a beszéd és a nyelv szeretetét adta tovább.
Díjak és elismerések
Bőzsöny Ferenc elnyerte a Magyar Rádió és Televízió nívódíját, 1997-ben Kazinczy-díjat, 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2005-ben Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat, és 2016-ban a Magyar Nyelvtudományi Társaság díszoklevelét. Budapest Belváros-Lipótváros és Zebegény díszpolgára volt.
A vég és az örökség
Bőzsöny Ferenc 2018. október 25-én hunyt el Budapesten, 87 éves korában. Temetését a belvárosi Szent Mihály-templomban tartották. Az MTVA saját halottjának tekintette.
Hangja ma is él: a régi rádiófelvételekben, a Delta epizódjaiban, és azok emlékezetében, akiknek gyerekkorát meghatározta a mondata:
„Itt a Kossuth Rádió hírei következnek…”.
Életében egyszer volt szerelmes
Bőzsöny igazán mindössze egyszer volt szerelmes az életében, mégpedig kolléganőjébe, Takács Marikába, aki végül Kazimir Károly rendező felesége lett – mesélte 2018-ban a Borsnak.
„Utólag egy-két dolgot megbántam az életemben. Soha nem nősültem meg, de született egy lányom, Edina. Ő három unokával ajándékozott meg. Dél-Tirolban élnek, amikor tudnak, meglátogatnak” – mondta.
Arra is választ adott, miért alakult így a szerelmi élete:
„A nőknek nem volt szerencséjük velem. Akinek én kellettem, azok nekem nem kellettek. Én viszont tudtam szakítani és elengedi a másikat.”
Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán
