Így született a 10 000 lépés szabálya
A betegségek megelőzése és az egészség megőrzése érdekében mozogni kell – az évek során pedig az a célszám terjedt el, hogy naponta 10 000 lépést érdemes megtenni.
A 10 000 lépés először Japánban jelent meg az 1960-as években. Az 1964-es tokiói olimpia idején került piacra egy lépésszámláló, amelynek neve Man-po-kei volt. A „po” jelentése „lépés”, a „kei” „mérték”, a „man” pedig „10 000”.
„Hihetőnek tűnik, hogy a 10 000 lépéses célkitűzést azért választották, mert jól hangzott marketingcélokra” – mondta a Harvardon kutató japanológus, Thedore Bestor.
Az évek során azonban ez a korábban önkényesen választott szám világszinten is elterjedt, még az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaiban is.
Ez is érdekelhet
Valójában mennyi lépés kell az egészséghez?
„Már napi 7000 lépés is 50–70%-kal csökkenti a halálozási kockázatot” – nyilatkozta Holger Lawall angiológus. Napi hét perc tempós séta pedig 20%-kal mérsékli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Egy friss tanulmány megerősítette ugyan, hogy sok lépés egészséges, de arra is rámutatott, hogy jóval kevesebb lépéssel is csökken a demencia, a szívbetegségek, a rák és a korai halálozás kockázata.
A demenciakockázat megfelezhető
A mozgás különösen a demencia esetében hoz látványos eredményt:
- akik naponta „csak” 3800 lépést tettek meg, 25%-kal csökkentették a demencia kockázatát
- 9800 lépésnél pedig a felére esett vissza a kockázat
- az „optimális” lépésszám 9826 volt
- akik 30 percen át gyors tempóban sétáltak, kétharmadával csökkentették a demenciakockázatot.
Mindegy, hogy egyben vagy napközben elosztva érjük el a lépésszámot.
Az egészségügyi kockázat már napi 2000 lépéstől csökken
A kutatók más betegségeknél is összefüggést találtak a több mozgás és az alacsonyabb halálozási kockázat között:
- minden további 2000 lépés tízszeresére csökkentette a rák miatti halál kockázatát
- ugyanennyivel mérséklődött a szív- és érrendszeri halálozás kockázata is
Már 9 perc mozgás is számít
A kutatók szerint már napi plusz 9 perc mérsékelt vagy intenzív aktivitás javítja a kognitív képességeket.
Így alakult ki a napi 2 liter folyadék szabálya
A Német Táplálkozástudományi Társaság szerint egy átlagos felnőtt napi 1,5–2 liter vizet igyon – hőségben vagy fizikai aktivitásnál akár 3 litert is. A legtöbb tudós azonban nem tudja, honnan ered ez a szám.
Valójában mennyit kell inni?
Egy kutatócsoport megcáfolta a 2 literes szabályt.
A japán Nemzeti Orvosi Innovációs Intézet 23 ország 5600 résztvevőjének adatai alapján arra jutott:
„Nincs tudományos alapja a jelenlegi ajánlásoknak.”
A tényleges vízigény egyénenként változik, és az energiaszinttel arányosan nő: minél több energiát használunk el, annál több vizet kell inni. Ráadásul a folyadékszükséglet nagyjából felét ételekkel fedezzük.
A skóciai Aberdeen Egyetem anyagcsere-kutatója szerint a kétliteres ajánlás a legtöbb embernek túl magas – 1,5 liter reálisabb mennyiség.
Így lett „a reggeli a nap legfontosabb étkezése” szabály
A „A reggeli a nap legfontosabb étkezése” szlogent több mint száz éve a Kellogg’s terjesztette el az USA-ban.
A tulajdonos, John Harvey Kellogg orvos is volt – és ügyesen használta marketingcélokra a gabonapelyhét. A hagyomány pedig máig él.
Valójában mennyire fontos a reggeli?
Ez is teljesen egyéni: nem mindenkinek van rá szüksége, attól függ, mennyi energiát igényel a reggele. A lényeg az, hogy összességében kiegyensúlyozottan étkezzünk – ez a reggelire éppúgy érvényes, mint bármely más étkezésre.
A szakértők szerint érdemes a felkelés utáni első két órában enni és inni valamit. Ez különösen gyerekeknél és tinédzsereknél fontos, akik reggeli nélkül nehezebben koncentrálnak és nagyobb az esélyük az elhízásra. Az endokrinológus és diabetológus Matthias Riedl egyetért ezzel a speciális csoportokra nézve (gyerekek, cukorbetegek, várandósok, szoptató nők), másoknak azonban nem kötelező a reggeli: elég lehet egy tea, kávé vagy víz.
A veszély inkább az, hogy aki nem reggelizik, többet nassol délelőtt, ami nem jó a fogaknak, a testsúlynak és az anyagcserének.
A jó reggeli négy alapja
- folyadék: víz, tea, kávé
- gabonaféle: kenyér, müzli, gabonapehely
- gyümölcs és zöldség: alma, bogyós gyümölcsök, banán, paradicsom, paprika, uborka, saláta
- tej vagy tejtermék: joghurt, túró, sajt
A kevesebb szénhidrát sem baj: a szakértők főként növényi eredetű fehérjét ajánlanak, például diófélékben, zabpehelyben.
Forrás: focus
