Cifrapalota, zöld az ablaka
Bár valószínűtlen, hogy a Kodály által Erdélyben gyűjtött népdal a kecskeméti Cifra-palotát énekelné meg, az azonban tény, hogy az épület a szecessziós építészet csodás példája, az ablakai pedig valóban zöldek. Homlokzata és kerámiadíszítései is egyedülállók.
Átadásakor a földszintjén üzletek, az emeletén kereskedelmi kaszinó, feljebb pedig lakások foglaltak helyet. Ma múzeum és képtár működik benne állandó és időszakos kiállításokkal, ismeretterjesztő programokkal.
Árpádka a Városháza tetején
A város főtere, a Kossuth tér télen-nyáron lenyűgöző, központja pedig a szecessziós stílusú Városháza. Az épület külső majolikadíszei a Zsolnay-gyárban készültek, és aki figyel, megláthatja a tetőn a több mint két méter magas, egykor „táncoló vitéznek” gúnyolt szobrot, amelyet később Árpádkának neveztek el.
Az építkezéskor a helyiek sokat kritizálták ezt az alkotást, mára azonban megszokták, sőt megszerették.
A harangjáték Kodály Háry-szvitjének részleteit és a „Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját” kezdetű toborzót játssza napközben minden egész órakor.
Belülről is érdemes szemügyre venni az épületet: a Városháza látogatóközpont modern, interaktív kiállításon mutatja be a „hírös város” múltját és jelenét, benne Mikszáth Kálmán két és fél méter magas, mesemondó Beszélő köntösével és a város olyan mai büszkeségeivel, amilyen a Kecskeméti Animációs Filmstúdió.
A színes üvegablakokkal büszkélkedő, méltóságteljes dísztermet is érdemes felkeresni: Székely Bertalan festményei a magyar történelem korszakait mutatják be, az aranyozott bronzcsillár 63 égője pedig az egykori Magyarország vármegyéinek számára utal.
A szecesszió egyik fővárosa
Kis túlzással hosszú listákat tölthetne meg Kecskemét látványos szecessziós épületeinek sora, hiszen a várost e stílus egyik kiemelkedő magyarországi székhelyeként tartják számon. Ha csak egy rövid sétát teszünk a belvárosban, akkor is érdemes felkeresni az 1912-es Népbank-palotát, az egykori Református Főgimnázium ma Újkollégium néven ismert épületét, vagy a Luther-palotát.
Minden vallás megfér itt
A főtéren vagy annak közvetlen közelében csaknem valamennyi felekezet temploma megfér: három katolikus, egy református, egy evangélikus, egy görög-ortodox templom, valamit egy egykori zsinagóga áll itt. A legöregebb a Szent Miklós-templom, más néven a Barátok temploma, amelynek elődje a 14. századból származik.
Érdekesség, hogy a 16. században egy ideig együtt használták a katolikusok és reformátusok.
A város legnagyobbja a főtéren található Öregtemplom, amely 1780-ban készült el, ám tűzvész és az 1911-es földrengés is megrongálta – többszöri helyreállítás során nyerte el jelenlegi alakját. Az egykori zsinagóga hófehér épülete ma Tudomány és Művészetek Házaként és irodaházként működik – érdemes betérni a 15 darabból álló Michelangelo-kiállításra
Az ismert szobrok gipszmásolatai – amelyek között ott van a Pie-ta vagy a Mózes kópiája is – a budapesti Szépművészeti Múzeumból kerültek ide.
Ez is érdekelhet
Híres polgárok nyomában
A Luther-palota oldalában emléktábla tanúskodik róla, hogy a gyermek Petőfi (ekkor még Petrovics) Sándor a közelben, az evangélikusok egykori iskolájában kezdte tanulni a betűvetést a szigorú Schifferdecker Dániel tanító úr kezei alatt. Édesanyja rokonánál, Hrúz Mihálynál kapott szállást és kosztot, aki módos gazda és a kecskeméti evangélikus egyház egyik köztiszteletben álló világi vezetője volt.
A város szülötte volt Katona József, a Bánk bán szerzője is. Szülőházában emlékkiállítást tekinthetünk meg, hirtelen halálának feltételezett helyét pedig emlékkő jelzi a Városháza előtt.
Az egykori ferences kolostor épületében működik a Kodály Intézet, amely a város világhírű fiáról, Kodály Zoltánról kapta a nevét. A zeneszerző öröksége más módon is jelen van a városban, többek között a Kossuth téri Psalmus Hungaricus-emlékmű formájában.
Egyforma színházak
A kecskeméti Katona József Színház épülete ismerős lehet a fővárosi színházrajongóknak. Nem véletlenül, hiszen a budapesti Vígszínház szakasztott mása. Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervezte – az a két osztrák építész, akik a budapesti teátrum terveit is jegyzik.
A 19. század vége felé rendkívül népszerűek voltak, Szófiától Hamburgig összesen 48 színház viseli a kézjegyüket. A hasonlóság oka is ez: sokszor típustervekkel dolgoztak.
Alföldi finomságok
Kecskemét és környéke egyet jelent a baracktermesztéssel. A környékbeli csárdákban megkóstolhatjuk a helyi barackpálinkát, de aki nem fogyaszt alkoholt, az sem marad barack nélkül: várják a zamatos baracklekvárral és befőttel készült ételek, a barackkrémleves, a baracklekváros palacsinta vagy a kecskeméti tejespite.
Érdemes betérni a magyaros ételeket kínáló éttermekbe, csárdákba, és megízlelni a kalocsai paprikával, bográcsban főtt marhapörköltet, a félegyházi hízott libamájat vagy a kiskőrösi káposztás rétest is.
Honnan ered a neve?
A med vagy mét utótag egyes források szerint száraz medret jelenthetett, mások szerint pedig járást, menetet. A kecske előtag egyértelmű, csak azt nem tudjuk, hogy egy Kecske nevű földesúrra vagy a környéken tenyésztett kecskékre utal.
Egy helyi legenda szerint az erre vonuló kecskenyájak minden zöld növényt lelegeltek – egy merész vezérállat még az egyik templomtorony korlátjáig is felgyalogolt, mert zöldet látott. A néphagyomány szerint róla mintázták meg a város címerállatát.
Ez is érdekelhet: Bambusszal csapkodnak, sörben és csokiban áztatnak: 11 különleges magyar wellnessfürdő és –kezelés
Fotó: Banczik Róbert, Adobe Stock
