Vörösmarty Lili 1924-ben született Kolozsváron. Kiskorától szeretett a táncolni, énekelni, édesanyja és nagymamája is színésznő volt, nem csoda, hogy ő is a színészi pályát választotta. Már hétévesen szerepelt színpadon és különböző társulatokkal járta Erdélyt.
Ugyan sosem járt színiiskolába, 1943-tól Magyarországon is kapott szerepeket, bár kezdetben a legtöbben a neve miatt kapták fel a fejüket. Egy alkalommal, mikor a székesfehérvári Vörösmarty Színházban lépett fel, Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjében, az újságírók rákérdeztek a névazonosságra, ő pedig elmesélte, hogy a híres magyar költő a dédnagyapjának, Vörösmarty Pálnak volt a testvére.
A szép színésznő ezután még ismertebb lett, a fronton harcoló katonák is dedikált képet kértek tőle.
Az ország mesemondója
Vörösmarty Lili több vidéki és budapesti színházban is színpadra lépett, igazi karriert a rádióban futott be. 1950-ben szerződtette a Magyar Rádió csengő hangját mesejátékokban hallhatta a közönség, de a diafilmekhez megvásárolható hanglemezeken is szerepelt.
A rádióhallgatók rögtön beleszerettek a színésznő hangjába. 1959-től a távbeszélő mesemondó is ő lett: abban az időben egy ikonikus kulturális szolgáltatás volt, amely lehetővé tette, hogy a gyerekek a telefonkagylót felemelve meséket hallgassanak.
A rajongói azt hitték a való életben is Szabó Icu
Az 1959-ben elinduló Szabó-családban ő volt Szabó néni és Szabó bácsi, vagyis Gobbi Hilda és Szabó Ernő gyermeke, Icu. A közönség imádta, ő volt a harmadik legkedveltebb szereplő a rádiójátékban.
És gyakran össze is mosták a színésznőt a szerepével. Egy alkalommal a környéken élő cipész elment a lakására, hogy megsarkalja az egyik cipőjét.
„Icuka, Icuka, maga nem jó kislány, csúnyán beszél a mamával. Nem is csinálom meg a cipőjét, amíg bocsánatot nem kér tőle!”
– mondta neki a cipész teljesen komoly arccal.
Miután a rádiójátékban elhangzott, hogy Szabó Icu kisbabát vár, még aznap este felhívták a rádiót a kórházból, hogy a szülészeti osztály várja, az ágy fenntartva…
„Az emberek nagyon szerették, volt, hogy megjelentek a lakásunkon ismeretlen asszonyok, hoztak lekvárt, ajándékot „Icukának”, és nem értették, hogy én ki vagyok, amikor Icukának nincs is gyermeke. És ki az apám…? – mesélte egyszer a színésznő lánya.
Haláláig dolgozott a sorozatban
A színésznő ekkor már házas volt, a Szabó család rendezője, a 24 évvel idősebb László Endre volt a férje. Vörösmarty ezért elmagyarázta, hogy Halász Feri csak a rádiójátékban a párja. A rajongó pedig elkomorult és megkérdezte, hogy Feri mit szól hozzá, hogy még egy férje van? És ugye a lánya legalább a Halász Feritől van-e?
„A szüleim mindketten halálukig dolgoztak A Szabó családban, apu közel harminc évig volt a rendezője. Az írók gyakran a lakásunkon beszélték át a cselekményt, és a nyaralást is úgy kellett igazítanunk, hogy csak a június végi felvételek után mehettünk ki a Pap-szigetre” – emlékezett vissza lánya.
Tragikus autóbalesetben vesztette életét
1964-ben Vörösmarty Lili és férje autóval utaztak, amikor a József Attila utca Október 6. utca sarkán karamboloztak. A Trabantjukat az anyósülésnél találta el a másik autó, ahol a színésznő ült.
Kórházba szállították, ám hiába küzdötték az életéért.
Vörösmarty Lili fiatalon, mindössze 40 évesen halt meg. A bíróság halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt egy év, négy hónap szabadságvesztésre és öt év felfüggesztettre ítélte a sofőrt, a színésznő férjét.
Vörösmarty Lilit azonban még öt éven át hallhatták a gyerekek, sok adást vettek fel vele előre a távbeszélő mesemondóban.
Ez is érdekelhet
Akit a Jóisten rátett a tenyerére: ilyen volt a valóságban az első szépfiú, Zenthe Ferenc
Kiderítettük: ezért drágább a magyar tej a hazai boltokban, mint a külföldi import
10 áramzabáló készülék otthon, ami a legtöbb pénz viszi: csak a rezsi lesz több tőlük
Forrás: ujsagmuzeum.hu
Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán
