Ezek a legrosszabb mosási szokások: felesleges 60 fokon mosni és túl sok mosószert használni

Állítsuk a mosógépet 40 vagy inkább 60 fokra. Öntsünk bele bőségesen mosószert, a fehér és a színes ruhákat szigorúan válogassuk külön, továbbá ha vörösborfoltot találunk a ruhán, azonnal szórjunk rá sót. Ezek a mosási rutinok annyira mélyen belénk vésődtek, hogy már meg sem kérdőjelezzük.

Pedig ezek a szokások még azokból az időkből származnak, amikor a mosógépek és a mosószerek kevésbé voltak hatékonyak. Manapság már nem optimálisak sem a ruháink, sem a környezetünk számára.

„A mosási szokásainkat a szüleinktől vagy a nagyszüleinktől tanultunk. Ezek közül a rutinok közül néhányat el kellene felejtenünk” – mesélte a Freundin magazinnak Dr. Johannes Keller, az Ariel szakértője.

Magas hőmérséklet

Hogy egy ruhadarab higiéniailag tiszta-e, elsősorban a hőmérséklet alapján ítéljük meg.

„Az egyik leggyakoribb mosási tévhit, amivel még mindig találkozom, hogy a magasabb hőmérsékleten (60 fok vagy több) történő mosás az egyetlen módja a higiénikus tisztaság elérésének. A baktériumokat, valamint a kórokozókat csak magas hőmérsékleten lehet elpusztítani. Ez már nem igaz.”

„A mai modern mosószerek megbízhatóan és higiénikusan tisztítanak, már 30 fokon is”

„Sőt, a mai mosószerekben található enzimek alacsony hőmérsékletre van optimalizálva, és 30-40 fokon működnek igazán hatékonyan. Nagyon magas hőmérsékleten (60 fokon, vagy a felett) inaktívvá is válhatnak. A mosási hőmérséklet csökkentésével pedig sok energiát és pénzt is megtakaríthatunk” – magyarázta a szakértő.

Sok mosószer, hosszú program

Gyakori tévhit az is, hogy ha több mosószert használunk, és hosszú programon mosunk, tisztább lesz a ruha (több hatóanyagot juttat a ruhákba), hatékonyabban oldhatunk fel bizonyos baktériumokat és zsírokat. A hosszabb idejű mosással pedig több időt jut arra, hogy az anyagokból a szennyeződést feloldjuk.

Valójában a sok mosószer nem javítja a mosási teljesítményt, sőt maradványokat hagyhat a textilen, és szennyezi a környezetet is. Egy jó mosószer ma már minden követelménynek megfelel: általános tisztaság, színvédelem, frissesség és hatékony szageltávolítás.

„A felületaktív anyagok fellazítják a szennyeződéseket, míg a mosószerekben lévő enzimek szelektíven bontják le a fehérje-, zsír- vagy keményítőszerkezeteket. A ma kapható mosószerek alacsony hőmérsékletre, rövidebb mosási időre vannak optimalizálva” – magyarázta Dr. Johannes Keller.

A ruhákat válogassuk szét szín, és anyagtípus szerint

Ez nem mítosz.

„A ruhák színe és anyagtípusa szerinti szétválogatása továbbra is elengedhetetlen. Kémiai szempontból elsősorban a textíliákban lévő festékek miatt szükséges ez a rutin. Bizonyos festékek a víz, a mosási folyamat és a mosószer hatására kimosódhatnak, és átkerülhetnek más ruhadarabokra.”

„Különösen a sötét vagy intenzív színű anyagok kerülhetnek át a világosabb ruhákra”

„Ezek idővel elszürkülhetnek, kifakulhatnak. Ezért a fehér, világos színű, színes és kényes anyagok, például a gyapjú vagy a selyem szétválogatása továbbra is észszerű, mert hosszú távon védi a ruhákat” – tudtuk meg a szakembertől.

 Amikor egy folt megjelenik…

Különböző anyagok, például a zsírok, és a fehérjék beágyazódhatnak a textilszálakba, és idővel akár mélyebbre is behatolhat a ruha szerkezetébe, a száradási folyamatok révén. A felületaktív modern mosószerek a zsíralapú komponenseket micellákba ágyazva oldják fel, míg az enzimek szelektíven bontják le a fehérje- vagy keményítőszerkezeteket.

Ily módon a szennyeződés könnyebben eltávolítható a textilszálakról.

„Sok házi praktikával – például szódabikarbóna vagy a citromlé – nem az a probléma, hogy nem működnek, hanem az, hogy gyakran nem túl hatékonyak, nem ideálisak minden típusú folt esetén, vagy károsíthatják egyes ruhák anyagát, színét” – tette hozzá a szakember.

Vörösbor a fehér ingen? „Azonnal sózd meg!”

A vörösborfoltok sótrükkje kémiailag nézve egy mítosz. Bár a só átmenetileg felszívja a folyadékot és látszólag halványítja a foltot, valójában nem távolítja el teljes mértékben a vörösborban található színmolekulákat a szálakból. És miután a folt megkötött, a só már aligha lehet hatékony.

A legfontosabb lépés a folt azonnali kezelése vízzel és megfelelő, felületaktív anyagokat tartalmazó mosószerrel, hogy a pigmentek feloldódjanak és könnyedén eltávolíthatók legyenek a szálakból.

Vörös rúzs, szempillaspirál, fényvédő

A kozmetikai foltok kémiai összetétele nagyon eltérő: a rúzs viaszt, és zsírokat tartalmaz, a szempillaspirál filmképző polimereket, a fényvédő pedig olaj alapú összetevőket, valamint UV-szűrőket.

Ezek különösen makaccsá teszik a foltokat, mert erősen tapadnak a textilszálakhoz, és szinte lehetetlen eltávolítani őket puszta vízzel.

Zsíroldó, felületaktív anyagok és enzimeket tartalmazó hatóanyagok kombinációjára van szükség. A modern mosószereket, pedig pontosan erre a célra tervezték: egyetlen kapszulában egyesítik a különböző hatóanyagokat, és így alacsony hőmérsékleten is eltávolítják a makacs foltokat is.

Hogyan adagoljuk helyesen a mosószert?

A helyes mosószer-adagolás három tényezőtől függ: a szennyezettség mértékétől, a víz keménységétől (minél keményebb a víz, annál több mosószerre van szükség), valamint a mosógép dobméretétől (a nagyobb gépek, és gyakran a mai standard gépek – például 6 kilógrammnál nagyobb kapacitásúak – több mosószert igényelnek, mint a kisebb, 4-5 kilógrammot elbíró gépek).

Az sem jó, ha kevesebbet adagolunk a mosáshoz, mert a túl kevés mosószer kevésbé tisztít hatékonyan, és kellemetlen szagokat, valamint a textil szürkülését eredményezheti. A pontos adagolási ajánlás mindig megtalálható a mosószer csomagolásán. 

Hogyan fogunk mosni tíz év múlva?

„Ha a technológia ilyen ütemben fejlődik, és a mosószerek még hatékonyabban fognak működni, akár 20 vagy 30 fokon is megbízható mosási eredményeket fogunk tudni elérni. Ugyanakkor remélem, hogy a fogyasztók mosási szokásai továbbra is változni fognak, és még környezetkímélőbben fogják ezt a házimunkát is elvégezni” – mondta az Ariel szakértője.