Sokan úgy gondolják, hogy az őszi esőzésekkel véget ér az öntözési szezon, és a kerti növényeknek már nincs szükségük különösebb gondoskodásra. Idén azonban más a helyzet: a rendkívüli szárazság miatt sok helyen még a mélyebb talajrétegekből is súlyosan hiányzik a víz.
Ha azt szeretnéd, hogy a gyümölcsfáid és a bokraid tavasszal is egészségesen fejlődjenek, akkor nem érdemes eltenni az öntözőkannát.
Idén nem elég a naptárat figyelni
Bár ősszel csökken a növények vízigénye, ez nem jelenti azt, hogy októberben automatikusan abbahagyhatjuk az öntözést. A rövidebb nappalok, az alacsonyabb hőmérséklet és a mérséklődő párolgás miatt a növények kevesebb vizet használnak fel, de a talajnak továbbra is szüksége lehet a nedvességpótlásra.
Idén az első kilenc hónap 1901 óta a legszárazabb időszak volt – írj az Agrárszektor. Az év elejétől szeptember végéig országos átlagban mindössze 251,7 milliméter csapadék hullott, ami roppant kevés. Ez azt jelenti, hogy a napoban pár kiadósabb eső sem feltétlenül oldja meg azonnal a problémát.
Meddig öntözzük a gyümölcsfákat és a bokrokat?
A válasz egyszerű: addig, amíg a talaj nedvességtartalma és az időjárás indokolja. Ha hetekig nem esik az eső, akkor októberben, de száraz időben akár novemberben is szükség lehet az öntözésre.
Különösen figyeljünk az alábbi növényekre:
- Frissen ültetett fák és cserjék
- Gyümölcsfák
- Bogyós gyümölcsök
- Homoktalajba ültetett növények
Öntözés előtt érdemes a talaj nedvességét nemcsak a felszínen, hanem mélyebben is ellenőrizni. Ha a föld néhány centiméterrel a felszín alatt is száraz, és nem várható jelentősebb eső, akkor bizony indokolt a locsolás.
Ez is érdekelhet
Nem a gyakori öntözés a megoldás
Sokan naponta néhány percig locsolják a kertet, ez azonban nem feltétlenül segít a mélyebben fekvő gyökereknek.
A gyakori, felszínes öntözés helyett általában hatékonyabb a ritkább, de alaposabb vízpótlás. Egy kifejlett gyümölcsfa esetében alkalmanként akár 40-80 liter vízre is szükség lehet, de a megfelelő mennyiség függ a fa méretétől, a talaj típusától és annak aktuális nedvességtartalmától.
Arra is figyeljünk, hogy ne közvetlenül a törzs mellé öntsük az összes vizet. A vízfelvevő gyökerek jelentős része a korona alatti területen találhatók, ezért célszerű ott öntözni.
A szárazság a jövő évi termésre is hatással lehet
Az aszály következményei nem feltétlenül azonnal jelentkeznek. A gyümölcsfák már a nyár folyamán és kora ősszel is a következő évre készülnek: fejlődnek a rügyek, és a növények tartalék tápanyagokat halmoznak fel.
Tartós vízhiány esetén azonban a fák elsősorban a túlélésre koncentrálnak. Lassulhat a hajtások növekedése, kisebbek lehetnek a levelek, és a lombhullás is a szokásosnál korábban megindulhat. A súlyosan aszálykárosodott fák a következő tavasszal kevesebbet virágozhatnak, vagy gyengébb termést hozhatnak.
A vízhiány ráadásul a téli fagyokkal és a következő évi szárazsággal szembeni ellenálló képességüket is ronthatja.
Mennyi esőre lenne szükség a tél folyamán?
A hosszú távú, átlagalapú számítások szerint decemberben körülbelül 46, januárban 33, februárban pedig 37 milliméter csapadék hullik majd. Ez összesen nagyjából 115 milliméter egész télen. A jelenlegi vízhiány mellett azonban sok területen még ennél is több nedvességre lenne szükség a talaj feltöltődéséhez.
Ráadásul a lehulló csapadék egy része elpárologhat, elfolyhat, vagy épp nem jut el a mélyebb talajrétegekbe.
A talaj szempontjából ezért különösen hasznos a lassan, több napon át érkező eső, valamint a fokozatosan elolvadó hótakaró. Ezek a csapadékformák több időt hagynak a víznek a beszivárgásra, mint a rövid ideig tartó, heves záporok.
Így őrizheted meg a kert nedvességét
Nemcsak az számít, mennyi vizet juttatunk a talajba, hanem az is, mennyit sikerül megőriznünk belőle. Néhány egyszerű kertészeti módszerrel sokat tehetünk azért, hogy a csapadék és az öntözővíz ne vesszen kárba.
Mulcsozzunk: A fák körül 5-10 centiméter vastagságban elterített lomb, faapríték vagy más szerves takaró mérsékelheti a talaj kiszáradását.
Javítsuk a talaj szerkezetét: Az érett komposzt és a szerves anyagok hozzájárulhatnak a jobb vízmegtartó képességhez.
Kerüljük a felesleges talajforgatást: A gyökérzóna körüli talaj indokolatlan, mély bolygatása ronthatja a talaj szerkezetét.
Öntözzünk megfontoltan: A lassan kijuttatott, a gyökérzónát is elérő víz általában hasznosabb, mint a gyakori, felszínes locsolás.
Használjuk ki az esőt: A kialakított esővízgyűjtés segíthet abban, hogy később kevesebb vezetékes vizet kelljen felhasználnunk.
